Tartalom
A szénhidrogénlánc olyan molekula, amely teljes egészében hidrogénből és szénből áll. Ezek a legegyszerűbbek a szerves vegyületek közül, és lehetnek folyadékok, gázok vagy szilárd anyagok. Sokféle szénhidrogénlánc létezik, ide értve az alkánokat, alkéneket, alkinokat, cikloalkánokat és aréneket. Lehetnek elágazó, lineáris vagy ciklikus. A szénhidrogén láncok mindenütt jelen vannak. Nem polárosak, vagyis nem keverednek vízzel.
Carbon Valence Shell
A legegyszerűbb szénhidrogén a metán, amely egyetlen központi szénatom, amely négy hidrogénatomhoz kapcsolódik. A központi szénatom legfeljebb négy másik kötést képezhet, mivel csak négy vegyérték-elektrontal rendelkezik. A valencia elektronok az atom külső héján lévő szabad elektronok, amelyek elérhetőek ahhoz, hogy más atomokon lévő valencia elektronokkal kötődjenek, vagy párokat képezzenek, hogy molekulákat képezzenek. Míg a telített szénláncok mind a négy vegyérték-elektron elfoglaltak minden szén körül, egyes szénhidrogéneknek lehetnek telítetlen pontjai, ahol csak két vagy három kötés alakul ki a központi szén körül. Ezek a telítetlenségek kettős vagy hármas kötés formájában fordulhatnak elő más szénatomokhoz olyan helyeken, ahol nincs hidrogén, tehát mind a négy vegyérték elektron el van foglalva.
A szénhidrogének elnevezése
A szénhidrogének elnevezése egy előtag alapján történik, amely a szénatomszámot a láncban tartalmazza, és egy utótag segítségével, amely megmutatja a benne lévő kötések típusát. Az egyes, kettős és hármas kötéseket alkánoknak, alkéneknek és alkinnek nevezzük. Az "etán" vegyület, amely egy gáz, az "eth-" előtag két szénatomot jelöl a láncban, és az "-án" utótag azt jelzi, hogy csak egyszeresen kötött szénatomokat és hidrogéneket tartalmaz. Kettős kötéseket tartalmazó kilenc széntartalmú vegyületet nonénnek hívnak. A hexán egy hatszénű molekula példája, csak egyetlen kötéssel. Ha a molekula gyűrű, akkor a "ciklo-" előtaggal kezdődik, például ciklohexánnal, egy hat szén gyűrűvel, minden egyes kötéssel.
Egyéb elnevezési szabályok
Ha egy szénhidrogén "funkcionális csoportként" kapcsolódik egy másik molekulához, akkor az előtag egy "-yl" végződést is tartalmaz. Például, ha az etánt egy másik molekulához kapcsolják, akkor etilcsoportnak nevezik. Ha egy vegyületnek több mint telítetlensége van, például kettős kötés, akkor a szén számát, amelyből a kettős kötés származik, egy szám felhasználásával kell a névbe belefoglalni. Például egy butén-molekulát, amely kettős kötést mutat az első és a második szén között, 1-buténnek nevezzük. Végül, a speciális szénhidrogének, úgynevezett arének vagy aromás szénhidrogének, olyan gyűrűk, amelyek váltakozó egy- és kettős kötést tartalmaznak.
Példák a szénhidrogénekre
A szénhidrogéneknek számos modern alkalmazása van. A természetes gumi egy olyan típusú szénhidrogén, amely váltakozó kettős és egyszeres kötésű szénatomokból áll. Az illóolajok, például a mentol és a kámfor gyűrű alakú szénhidrogének osztályba sorolhatók, úgynevezett terpenoidok, és 10 szénatomból és legalább egy kettős kötésű szénpárt tartalmaznak. Míg a mentol megtalálható a cigarettákban, és a kámfor molyriasztó anyagként kerül felhasználásra, bizonyos típusú illatos illóolajokat használnak az orvostudományban és a parfümökben. A benzin, bár nem tiszta szénhidrogén, különböző hosszúságú szénhidrogének keverékét tartalmazza, ideértve a heptánt, az izoktánt, a cikio-oktánt és az etil-benzolt. Számos oldószert, például etanolt és benzolt gyakran használnak gyógyszergyártásban.