Tartalom
- A vízhőmérséklet változásai
- Evolúció
- A természetes élőhely elvesztése
- Növénytermesztés, élelmiszer-ellátás és savas eső
Az üvegházhatás akkor fordul elő, amikor a nap hője csapdába esik a Föld légkörében. A csapdába esett hő a globális hőmérséklet emelkedését okozza, közvetlenül érintve az állati táplálékforrásokat és az élőhelyeket. Az üvegházhatás közvetlenül kapcsolódik a globális felmelegedéshez. A globális felmelegedés okai közé tartozik a fosszilis tüzelőanyagok égése, a vulkánkitörések és a napfoltok. Az üvegházhatásnak tulajdonított sok változás fodrozódó hatást vált ki, amelynek hatása kisebb fajokra indul, és végül nagyobb fajokra is eljut, mint például az emberek.
A vízhőmérséklet változásai
A növekvő hőmérséklet növeli a globális vízhőmérsékletet. Az algák érzékenyek a víz hőmérsékletének növekedésére. A hőmérséklet emelkedésével az algák elpusztulnak. A kis halak az algától, mint táplálékforrástól függnek. Bőséges algaellátás nélkül a kis halak meghalnak vagy átköltöznek egy másik helyre. A kis halak közvetlen táplálékforrás a nagyobb halak számára; így a felmelegedő vizek hullámosodást okoznak az élelmiszerláncban, végül kevesebb halat és csökkentett táplálékot biztosítanak az állatoknak, beleértve az embereket is.
Evolúció
Az állati ösztönök sok állati viselkedést idéznek elő, például a hibernációt és a párzási időszakokat. Ezen ösztönök nagy része a hőmérsékleten alapszik. Például a medvék rájönnek, hogy amikor a hőmérséklet csökken a tél közeledtével, ideje hibernálni. Az üvegházhatás növeli a hőmérsékletet, és a természetes ösztön várakozási időbe telik. A párzási évszakok a felmelegedés és a hűtés trendjeire is támaszkodnak. A hőmérséklet enyhe emelkedése miatt az állatok korábban párosodnak.
A természetes élőhely elvesztése
A jegesmedve élőhelyének elvesztése jól dokumentált üvegházhatás. A globális hőmérséklet emelkedésével a sarki jég megolvad, csökkentve a jegesmedvék és más hideg időjárású élőlények természetes élőhelyét, ám a jegesmedvék nem az egyetlen faj. Az üvegházhatásnak tulajdonítható növekvő parti vizek elmosják a természetes szaporodási területeket és a part menti élőhelyeket. A tengerparton élő állatok távolabb mozognak a szárazföldön, és megpróbálják átvenni más fajok természetes élőhelyét, harcot okozva a fajok között az élelemért és az űrért.
Növénytermesztés, élelmiszer-ellátás és savas eső
A növényeknek esőre van szükségük az állatok és emberek táplálékának előállításához. Az üvegházhatás okozta időjárási viszonyok változása növeli az aszály feltételeit, amelyek közvetlenül befolyásolják a növények növekedését és termelését. A kevésbé termékeny növények kevesebb élelmiszer-forrást jelentenek minden állatfaj számára. A csapdába eső üvegházhatású gázok által fokozott savas eső mérgezi a vizet, hatással van a halak, a növények és az állatok életére, különösen önálló vízforrásokban, például tavakban és tavakban. A savas eső miatt a fák meghalnak, csökkentve az állatok természetes élőhelyét, és új területekre vándorolva. Amikor az állatok vándorolnak, nagyobb a verseny az élelmiszerek miatt, de kevesebb növényi élelmezési forrás esetén bizonyos állatfajok fennmaradása veszélyeztetett.