Tartalom
A Föld belső folyamatai dinamikus rendszert hoznak létre, amely összeköti a Föld három fő geológiai szakaszát - a magot, a köpenyt és a kéregét. A Föld központja közelében megőrzött és létrehozott hatalmas mennyiségű energiát belső folyamatok útján továbbítják a föld más részeire, ahol erőkké válnak, amelyek hegyláncokat, vulkánokat és földrengéseket hoznak létre.
A mag
A Föld magja körülbelül 2900 kilométerre (1810 mérföld) terjed a felszíne alól a középpontjába, körülbelül 6400 kilométerre (4000 mérföld) a felszíntől. A mag hőt termel a benne lévő elemek radioaktív bomlásával. Megőrizte a bolygó milliárd évvel ezelőtti kialakulása során keletkező hőt is. Ez a hő az energia forrása is, amely a köpenyben és a kéregben zajlik. A külső magban folyó folyékony vas olyan geomágneses mezőt hoz létre, amely messze kiterjed a bolygóközi térbe. Ez a mező elhajolja a napsugár szélét a Földtől, védve ezzel minket a káros sugárzástól.
A köpeny
A köpeny a Föld héja, amely a mag és a kéreg között helyezkedik el, felső felületével a felszín alatt 7–40 kilométer (4–24 mérföld) mélységben. A köpeny melegítése az alatta levő mag óriási kontinens méretű konvekciós sejteket képez annak viszkózus anyagában. Ezek a konvekciós cellák a melegebb alsó anyagot a köpeny-kéreg határfelületéhez vezetik, míg a köpeny tetejéből a hűtő anyag lefelé áramlik.
A kéreg
A köpenyben lévő konvekciós cellák felső vízszintes részei úgy haladnak, mint az óriás szállítószalagok, húzva a kéreg nagy részeit és a köpeny felső részét, közvetlenül velük érintkezve. A kombinált kéreg és a legfelső köpeny ezen részeit kontinentális lemezeknek hívják, és évente néhány hüvelyk mozognak. A lemezek kölcsönhatását "lemeztektonikának" nevezzük. Néhány tucat lemez létezik, ezek közül a nagyobb a kontinensek mérete.
Lemeztektonika
Ahogy a lemezek mozognak, elkerülhetetlenül érintkeznek egymással. Amikor a tányérok összeütköznek, a kéreg a hegységbe csatolódik; a Himalája az indiai tányér eredménye, amely északra az eurázsiai tányér felé fut. Hegyek és vulkánok szintén kialakulnak a vonal mentén, ahol egy lemez mászik a másik alá, és felemeli. Ahol két lemez elmozdul egymástól, mély árkok alakulnak ki, hegyekkel és a varrat mentén pontozott vulkánokkal. Amikor a lemezek egy határ mentén mozognak, hibákat képeznek, amelyek időnként jelentős földrengéseket okoznak; példa erre a kaliforniai San Andreas hiba.