Tartalom
A tudósok már az 1960-as években a savas eső és más környezetszennyező anyagok által okozott fák káros hatásait fedezték fel a németországi Fekete-erdőben. Ezt a jelenséget, amelyet először Waldsterben néven hívtak meg, vagy a fa halálát, 1990-re a Fekete-erdő összes fájának csaknem felére megsértették. A savas eső károsítja a vadvilágot, és bár a legtöbb savas csapadék-vizsgálat a vízi állatokra összpontosít, az erdők nem immunisek a savas eső.
Savas eső meghatározás
A savas eső valójában általános kifejezés bármilyen savas csapadékra. Ez azt jelenti, hogy a savas eső meghatározása magában foglalja az esőt, a havat, a ködöt, a jót és / vagy a savas vegyületeket tartalmazó port. Ezek a savas vegyületek szinte mindig salétromsav vagy kénsav.
Savas eső akkor keletkezik, amikor SO2 (kén-dioxid) vagy NOx (bármilyen formájú dinitrogén-oxid) belép a légkörbe. Ez általában üzemanyagok, ipari kibocsátások, olajfinomítók, áramfejlesztők és más ember által gyártott gépek / gyártás égetésével valósul meg. Ezeket vízzel és más légköri gázokkal kombinálják, hogy a csapadékon belül kén- és salétromsavat reszeljenek, amely a talajhoz esik a légkörből.
Ezeknek a kibocsátásoknak a forrásának nem kell közeli közelében lennie, hogy savas esőket okozhasson: a szél és a vízáramok ezeket a szennyező anyagokat átviszik a világ minden tájáról, és savkicsapást okozhatnak a távoli helyeken. A savas csapadék pH-ja általában 4,2 és 4,4 között van (míg a víz / eső általában megközelíti a semleges pH-t 7-re).
Talaj
Esőzések során néhány víz beszivárog az erdő talajába; Ha maga az esőzés savas, akkor a talaj savassága növekedhet. Néhány talaj természetes pufferkapacitással rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a talaj semlegesíti a talaj savasságát. Ezek a talajok természetesen lúgosak, de a pufferolási képességeket károsíthatja a gyakori savas lerakódás.
Azok a talajok, amelyek kevesebb pufferkapacitással rendelkeznek, hajlamosabbak a savas eső egyéb káros hatásaira. A savas eső elpusztíthatja az élelmiszerlánc alapjául szolgáló növényeket és más termelőket, ami a láncreakciókhoz vezethet a fő ragadozókig. Valójában a savas esőt eredetileg "fahalálnak" nevezték, ennek a savnak a hatása miatt a növényekre.
A mezőgazdasági termelőket gyakran arra kényszerítik, hogy zúzott mészkövet vagy egyéb műtrágyát adjanak hozzá a talaj pufferképességének növeléséhez és a savasság csökkentéséhez.
Tápanyag-kiszivárgás
A talaj savasságának növelése mellett a savas esők a kationokat, például káliumot, kalciumot, magnéziumot és nátriumot is kiszivárogtatják a talajból, és elmossák őket, és ezek a tápanyagok a növények számára nem elérhetők. A talaj kimerüléseként ismert folyamat csökkenti a talaj termékenységét. Amikor a savas eső teljesen eltávolítja ezeket a tápanyagokat, a talaj nem képes fenntartani a növények életét. A savas eső olyan anyagokat is szabadít fel, mint az alumínium, amelyek mérgezőek a növényekre.
Levélkárosodás
A magas tengerszint feletti erdőket, például a Nagy Füstös Hegyekben, nemcsak a savas esők jelentősen befolyásolják, hanem a savas felhőknek és a ködnek való kitettség is. A savas köd gyakori kitettsége esetén a fák leveleinek és tűinek viaszos bevonása gyengülhet, és hajlamosabb a rovarok, a betegség vagy a hideg időjárás okozta károkra.
Közvetett hatások
Ha a növényi élet nem támogatható, akkor az állatok az élőhely vagy az élelmiszerforrások elvesztése miatt is szenvednek. A biológiai sokféleség csökkenhet, ami azt jelenti, hogy elveszhet a különálló környezetek száma, valamint az azokban a környezetben élő fajok száma. Egy adott élőhely fajai egymásra támaszkodnak.
Például a savas esők által okozott alacsony kalciumtartalom a talajban csökkentheti a földigiliszták vagy más rovarok számát, amelyekre a madarak táplálkozáshoz szükségük van; emellett, ha csiga nincs jelen, a nőstény madarak nem kapnak elég kalciumot az egészséges tojáshoz. Ennek eredményeként ezen madarak populációja is csökken.