Tartalom
erózió és erózió olyan folyamatok, amelyek során a sziklákat lebontják és áthelyezik az eredeti helyükre. Attól függnek, hogy megváltozik-e egy sziklák helyzete: az időjárási körülmények romlanak egy sziklát anélkül, hogy azt mozgatnák, míg az erózió elviszi a sziklákat és a talajt eredeti helyüktől. Az időjárási körülmények gyakran erózióhoz vezetnek, mivel a sziklák apróbb részekre bontódnak, amelyek az eróziós erők elmozdulhatnak.
Időjárás és erózió
Az időjárás és az erózió közötti fő különbség abban áll, hogy a folyamat hol zajlik. Az időjárási körülmények romlanak egy sziklát anélkül, hogy megváltoztatná helyét. Az erózió viszont a sziklákat - vagy a kőzet részecskéit - elviszi eredeti helyükről, és máshol lerakja. Az időjárási viszonyok gyakran erózióhoz vezetnek, és a sziklát apró darabokra bontják, amelyeket a szél és a víz könnyebben el tud szállítani. Szél kopás egy olyan példa egy olyan folyamatra, amely magában foglalja az időjárást és az eróziót. A szél apró szikladarabokat vesz fel, és nagyobb kövekhez fújja őket, aminek következtében a nagyobb formációk kis részecskéi széteshetnek. Időjárás van. Ugyanaz a szél veszi fel ezeket a részecskéket, és elviszi őket a szikláról, amelyből elbontották. Ez erózió.
Időjárás típusai
Két különböző típusú időjárási tényező létezik, amelyek különböző módon megváltoztatják és lebontják a kőzetet. Fizikai időjárási viszonyok lebontja a sziklák fizikai szerkezetét. Például hideg környezetben a víz, amely sziklalyukakba kerül és befagy, ezeket a lyukakat kiszélesíti, és végül megrepedezik és megosztják a kőzetet. Ugyanezt a folyamatot okozhatja a sóképződés vagy a növekvő fagyökerek. A fizikai időjárás másik formája akkor fordul elő, amikor a szél vagy a víz a sziklákat egymáshoz dörzsöli, sima felületüket. Kémiai időjárás megváltoztatja a kőzet kémiai szerkezetét, enyhébbé vagy törékenyebbé válva. Például a kőzetben lévő vas reagálhat oxigénnel, könnyen bomló rozsda kialakulására, vagy az esővízben lévő savak eltávolíthatják a kalciumot a mészkőből és a márványból. A kémiai időjárás gyakran megelőzi a fizikai időjárást, így a sziklák érzékenyebbé válnak az olyan erőkre, mint a szél és az eső.
Az erózió típusai
A különféle eróziós típusokat általában megkülönbözteti az erő, amely a sziklákat, kőket vagy talajt elviszi a helyétől. A víz a legelterjedtebb erózió. A folyók a sziklákat és a talajt elkopják, és elviszik a partjuk mentén. A Grand Canyon-t ez az erózió évek óta alkotta. Hasonló erózió fordul elő az óceánban, ahol a mozgó víz és a hullámok lebontják és elviszik a tengerparti kőzet részecskéit. A szél eróziója csak a hamu, por és kőzet kisebb részecskéin fordulhat elő, ám ezek továbbra is nagy mennyiségű részecskét mozgathatnak eredeti helyükről, és lenyűgöző képződményeket hozhatnak létre, például homokdűnék. A jég által okozott erózió a világ legtöbb részében ritka, de a jég sokkal nagyobb köveket tud mozgatni, mint a legtöbb más eróziós erő. A jég hatalmas sziklákat szállíthat mérföldre az eredeti helyüktől.
Erózió és tömeges pazarlás
Tömeges pazarlás egy speciális eróziós típus, amelyet a gravitáció okoz. Akkor fordul elő, ha a talajt vagy a sziklákat elviszik, nem szél vagy víz, hanem esés vagy lefelé csúszás útján. A Rockslide vagy földcsuszamlás a tömeges pazarlás általános példája, mivel nagy mennyiségű laza kőzet vagy talaj tekercsel vagy csúszik le egy lejtőn. Szikla esik akkor fordul elő, ha a laza kőzet a magas szikláktól hasad. A tömeges pazarlás fizikai időjárást is okozhat, mivel a sziklák összetörhetnek, amikor a földre ütköznek, vagy egymáshoz dörzsölnek, miközben gördülnek és csúsznak.