Tartalom
A tudósok laboratóriumokban tanulmányozzák mind a Flataria, mind a Caenorhabditis elegancia elemeit laboratóriumokban, vizsgálati alanyként használva őket, és bár hasonlónak tűnhetnek, vannak külön megfigyelhető belső és külső különbségek. A laposférgek (phylum Platyhelminthes) és a kerekes férgek (phylum Nematoda) formájukban, mozgásmódjukban, emésztőrendszerük működésében és az emberekre ártalmas módon különböznek egymástól. Bár mindkét fajt férgeknek hívják, ők nem állnak szorosan kapcsolatban egymással.
DIfferent űrlapok, különböző funkciók
A lapos féreg vékony, dorosventraliailag lelapult testtel rendelkezik. A kerekférgek henger alakúak és az egyik végük finom pontjáig kúposak. Hasonlóképpen, a kerekférgeknek egy merev külső burkolata van, melyet kutikulanak neveznek, amelyet egész életük során többször elnyernek, és növekedésük során. A laposférgeknek nincs ilyen; testüket ehelyett csillókkal, hajszerű növekedések borítják. A lapos féreg csúszómozgását testének külső felületén sok apró cilia hajtja végre. A kerek férgek viszont olyan hosszanti izmokkal rendelkeznek (amelyek hosszirányban a féreg felé vannak orientálva), hogy összehúzódjanak testükkel egy csúszómozgással. A laposférgek általában víztestben élnek, míg a kerekférgek fajai akár vízben, akár talajban is élhetnek.
A férgek belső működése
A laposférgek acoelomaták, vagyis nincs testüregük. A laposférgesnek van egy érrendszere, csak egyetlen nyílása van, amely szájként és végbélnyílásként egyaránt működik. A kerekféregek psuedocoelomate, ami azt jelenti, hogy testüregek vannak a mezoderma és az endoderma rétegek között. A kerek féreg teljes emésztőrendszerrel rendelkezik, két külön nyílással a száj és a végbélnyílás számára. Néhány laposféreg faj hermaphroditikus is, azaz mind férfi, mind női nemi szerveket tartalmaz. Reprodukciós módszereik szintén kissé egyszerűsítik. A kerek férgeknek külön hímek és nők vannak. Mindkét
Ártalmas az emberekre
Miközben rengeteg szabadon élő lapos és kerek féreg található, vannak lapos és kerek férgek parazita formái is, amelyek betegségeket okoznak az emberekben. A vérfluuskák laposférgek, amelyek szisztoszomiasist okoznak, amely a morbiditás és mortalitás szempontjából világszerte csak a malária második helyezettje. Egyéb, betegséget okozó laposférgesség-paraziták közé tartoznak a tüdő- és a májpehely. A betegséget okozó kerekférgek közé tartozik az Ascaris, egy vastagbél féreg, amely egy ceruza méretére nőhet, valamint a horgosférgek és a balkorpi férgek.