Tartalom
A szél a levegő bármilyen irányú mozgása. A szél sebessége nyugodtól a hurrikánok nagyon nagy sebességéig változik. A szél akkor keletkezik, amikor a levegő a magas nyomású területektől olyan területek felé mozog, ahol alacsony a légnyomás. A szezonális hőmérsékleti változások és a Föld forgása szintén befolyásolják a szél sebességét és irányát.
Hőmérséklet
A levegő hőmérséklete nappal és éjszaka, évszakonként változik, a Föld hevítő légkörének változásai miatt. A nap melegítő hatása miatt több szél van a nap folyamán. A levegő tömegének hőmérséklete is különbözik. A meleg front megelőzi a meleg levegőt. A meleg levegő kevésbé sűrű, mint a hideg levegő, így a meleg levegő fel-vissza forog a hideg levegőn, szél okozva. A Converseelt, a hideg elülső oldal, a hideg levegő tömegének éle szintén szél keletkezik.
Levegő nyomás
A levegőnyomás az a levegőoszlop tömege, amely a talajtól eléri a légkör tetejét. A légnyomás csökken a magasság növekedésével és a Föld felszínén ingadozik a föld magasságának különbségei miatt. A Föld felszínén a szél vízszintesen fúj a magas nyomástól az alacsony nyomású területeken. A sebességet a két nyomásterület közötti levegőnyomás-változás sebessége, vagy gradiens határozza meg. Minél nagyobb a nyomáskülönbség, annál gyorsabb a szél.
Centripetal gyorsulás
A centripetal erő növeli a levegő sebességét, és befolyásolja a keringés középpontja körül áramló szél irányát. Ez a gyorsulás erőt hoz létre a szél áramlásához merőlegesen és a forgás középpontja felé, például alacsony és magas nyomású rendszereknél. A ciklonoknak nevezett alacsony nyomású rendszerben a szelek az óramutató járásával ellentétes irányba és befelé fújnak az északi féltekén. A nagynyomású rendszerekben az anticiklonoknak nevezett szelek az óramutató járásával megegyező irányba és kifelé fújnak az északi féltekén.
Föld forgása
A föld forgása a tengelyén a szelek irányának eltolódását idézi elő, így létrejönnek az úgynevezett uralkodó szelek. Ez a szélváltozás, amelyet Coriolis-effektusnak neveznek, az északi féltekén a szeleket jobbra, a déli féltekén pedig a bal széleket elmozdítja. A húsvéti szélnek nevezett kereskedelmi szelek az Egyenlítő közelében fekszenek az északi szélesség 30 fok és a dél szélesség 30 fok között. Az Egyenlítőtől északra ezek a szél szél északkeletre fúj. Ezzel szemben az Egyenlítő délkeleti déli oldalától fújnak. A középső szélesség nyugati része az északi féltekén délnyugatról, a déli féltekén pedig északnyugatról fúj. A sarki szelek az Északi-sarkvidéken és az Antarktiszon uralkodnak, a 60 fok szélességétől a pólusokig. Ezek a szelek az Északi-sarkvidék északkeleti részétől és az Antarktisz délkeleti részétől fújnak.