Tartalom
Függetlenül attól, hogy tudod, vagy sem, most argon lélegzik. De nem kell aggódnia: Ez a színtelen, szagtalan gáz a körülötte levegő csupán 0,94% -át teszi ki, és annyira nem reagál, hogy nincs hatással az élő szervezetekre, például az emberekre. Ez az apró argonmennyiség nem nagyon fontos a biológia vagy a Föld éghajlata szempontjából, de hasznos a tudósok és a modern társadalom számára.
Termelés
Az Argonok elsődleges fontosságát az ipar számára képviselt érték jellemzi. Az emberek által használt összes argon a légkörből származik. Mielőtt felhasználható lenne, először az argont el kell különíteni. A gyártók az argon tisztításával először lehűtik a levegőt folyadékáig, majd felforralják a folyékony levegőt, és frakcionált desztillációval elválasztják az alkotóelemeiről. Ugyanez az eljárás folyékony nitrogént és oxigént termel, tehát az argon alapvetően ezek előállításának mellékterméke.
Ipar
A fém hegesztésekor nagyon magas hőmérsékletre hevítik; Ha nem védi, akkor reagálhat a környező levegő oxigénjével. A védőgázok védik a fémet hegesztés közben, hogy megakadályozzák az oxidációt. Az argon nagyon inert, vagyis nem reagál más vegyszerekkel, tehát hatékony pajzsgáz hegesztés közben. Semleges jellege miatt az argon nagyon hasznos titán és más reakcióképes anyagok, például szilícium előállításában, mivel ezek hajlamosak gyorsan oxidálni, ha nem védik őket a környező levegőtől.
Egyéb felhasználások
Az izzólámpák jellemzően argonot tartalmaznak, mivel ez az inert gáz még nagyon magas hőmérsékleten sem reagál az izzószállal. Néhány kétrétegű üvegablak argont alkalmaz szigetelő anyagként a két üvegtábla között, mivel nagyon rossz hővezetője. Nem-reaktív tulajdonságainak és szigetelőképességének köszönhetően az argont gyakran használják a száraz öltönyök felfújására a búvárkodáshoz.
Jégmag-adatok
A Föld éghajlatát vizsgáló tudósoknak rekonstruálniuk kell, hogyan változott a bolygók éghajlata az évezredek során, hogy jobban megértsék a jövőbeli tendenciákat. A jégmagok értékes eszköz az ilyen típusú kutatásokhoz. A tudósok jéglappal fúrnak Antarktiszon vagy Grönlandon, egy hengeres mintát vesznek ki a lemezből és megmérik a jégbe csapdába eső nitrogén, argon és más gázok koncentrációját. Az argon izotópjai aránya segíthet a tudósoknak az átlagos hőmérsékleti adatok meghatározásában egy adott időszakban.