Tartalom
Az éghajlat a régióhoz kapcsolódó hosszú távú időjárási jelenségeket jelenti. Ez magában foglalja az átlagos hőmérsékletet, a csapadék típusát és gyakoriságát, valamint az időjárási változások várható tartományát. A páratartalom az éghajlat egyik összetevője és az éghajlat mérséklődő hatása. Például a trópusi esőerdők éghajlatát az egész évben viszonylag állandó napfénynek való kitettség diktálja, ám a magas átlaghőmérsékletek által okozott magas csapadék ugyanúgy része a trópusi éghajlatnak. Tehát a páratartalom és az éghajlat elválasztása nem egyszerű, de a páratartalom egyes éghajlati hatásainak azonosítása mégis lehetséges.
Földrajz és éghajlat
A páratartalom hosszú utat mutat az éghajlat meghatározása felé, de nem mindent irányít. Mivel a napenergia a Föld időjárását befolyásolja, elvárható, hogy az azonos szélességű - azonos napsugárzást látó - helyek azonos éghajlattal rendelkezzenek. Ezt meg lehet látni például Minneapolis és Bukarest átlaghőmérsékletein, amelyek egyaránt körülbelül 44,5 fokkal északra vannak. A Minneapolis átlaghőmérséklete körülbelül 7 Celsius fok (44 fok Fahrenheit), Bukarestben pedig átlagosan 11 Celsius fok (51 Fahrenheit fok) van. A Mount Everest és a Szahara-sivatag ugyanakkor ugyanabban a szélességben helyezkedik el, ám éghajlata vadul különbözik. Ennek jelentős részét a magassági különbség okozza. De még az azonos szélességű és magasságú helyeken is eltérő lehet az éghajlat, és a legnagyobb kiegészítő tényező a páratartalom.
Víz
A levegő tele van energiával. Még a csendes levegőben is a molekulák folyamatosan lövöldöznek, és egymásba ütköznek. Annak ellenére, hogy egy kicsit megcsal, úgy gondolhatja, hogy a levegő energiáját a hőmérséklete képviseli - minél melegebb a levegő, annál több energiát tart. Amikor a vízgőz eljut a helyzetbe, hirtelen egyre bonyolultabbá válik."Normál" hőmérsékleten a víz szilárd jégként, folyékony vízként és gáz halmazállapotú vízgőzként létezhet - nemcsak létezhet, mivel mindhárom ugyanabban a helyen, hanem általában. Ezt láthatja egy pohár jeges víz szoros megfigyelésével. Annak ellenére, hogy a vizet a jég lehűti, néhány molekulának elegendő energiája van ahhoz, hogy elkerülje a folyadék fázist és ködként emelkedjen ki a felszínről. Eközben néhány, a levegőben lévő vízgőz-molekula megüti az üveg hideg oldalát, és visszafolyik a folyadékba. A víz bármilyen környezetben egyensúlyt keres a szilárd, folyékony és gáznemű állapotok között.
Víz és energia
A páratartalom - ami a levegőben lebegő vízgőz mértékét jelenti - olyan fontos tényező az időjárás és az éghajlat szempontjából, mert a víz mindennapi hőmérsékleten extra energiát tartalmaz. A víz folyamatosan átalakul három formája között, de minden átalakítás energiát fogyaszt vagy bocsát ki. Más szóval, a szobahőmérsékleten lévő vízgőz különbözik az azonos hőmérsékleten lévő folyékony víztől, mivel extra energiát szerez. Annak ellenére, hogy a hőmérséklet azonos, a gőznek több energiája van, mivel folyadékból gázzá alakult. A meteorológiai körökben ezt az energiát "látens hőnek" hívják. Ez azt jelenti, hogy a meleg, száraz levegő tömege sokkal kevesebb energiát tartalmaz, mint egy nedves levegő tömege azonos hőmérsékleten. Mivel az éghajlat és az időjárás az energia funkciói, a páratartalom kritikus tényező az éghajlat szempontjából.
Víz - és energiakeringetés
Gyakorlatilag az összes energia, amely a Föld éghajlatát vezérli, a Napból származik. A napenergia melegíti a levegőt és - ami még fontosabb - a vizet. Az óceánvíz a trópusokon sokkal melegebb, mint a sarokvíznél, de a víz nem csak egy helyen ül. A víz és a levegő sűrűségbeli különbségei, a Föld forgása mellett, a levegőben és a vízben is áramot mutatnak. Ezek az áramok elosztják az energiát a Föld körül, és az energiaeloszlások vezetik az éghajlatot. Az esővihar ezeknek az áramlatoknak a jól látható megnyilvánulása. A meleg óceánvíz feletti levegő viszonylag magas vízgőzt tartalmaz. Amikor ez a levegő hidegebb régiókba mozog, a víz három fázisa közötti egyensúly eltolódik - inkább a folyadék felé, mint a gázfázishoz támaszkodik. Ez azt jelenti, hogy a vízgőz kondenzálódik, és eső esik le. Az eső a páratartalom legszembetűnőbb megnyilvánulása.
Moderáló effektusok
Mivel a víz látens hőt hordoz, mérsékelt hőmérsékleti ingadozásokat okoz. Például a Midwest nyári páratartalmánál a levegő éjszaka lehűl. A folyékony víz és a vízgőz egyensúlya viszont eltolódik, így a víz egy része kondenzálódik. De amikor a víz kondenzálódik, a látens hőt a körüli levegőbe engedi - valójában felmelegíti a levegőt, még akkor is, ha a napfény hiánya lehűti a levegőt. Amikor a nap felkel, a folyamat megfordul. A napfény melegíti a levegőt, ami folyékony víz elpárologtatásához vezet vízgőzzé. De ehhez extra energiát kell igénybe venni - olyan energiát, amely egyébként a talaj és a levegő melegítésére fordulna -, így a hőmérséklet nem emelkedik ilyen gyorsan. Tehát Chicago - közvetlenül a Michigan-tó mellett - nem látja a Phoenixben - a száraz sivatag közepén - látható napi hinták közelében.