Tartalom
A víz univerzális oldószerként ismert, mivel több anyagot old fel, mint bármely más folyadék. Megteheti, mert a vízmolekulák olyan erős elektromos töltéssel rendelkeznek, hogy megbontják az oldódó anyagok molekuláris kötéseit. Az egyik ilyen anyag a nátrium-klorid (NaCl) vagy az asztali só. Amikor sót vízbe tesz, a nátrium- és klór-ionok elválasztódnak és egyes vízmolekulákhoz kapcsolódnak. A kapott oldat kénsavvá válik elektrolit, ami azt jelenti, hogy képes villamos energiát vezetni.
TL; DR (túl hosszú; nem olvastam)
A víz poláris molekulákból áll, amelyek vonzzák a nátrium- és klór-ionekat. A vonzás megbontja a nátrium-klór kristályszerkezetét, és elektrolitnak nevezett szabad ionok oldatát eredményezi.
A vízmolekula felépítése
Ahelyett, hogy az oxigénatom mindkét oldalán szimmetrikusan helyezkednének el, a vízmolekula két hidrogénatomja 10 és 2 órás helyzetbe vonul, hasonlóan a Mickey Mouses füléhez. Az aszimmetria olyan poláris molekulát eredményez, amelynek nettó pozitív töltése a hidrogén oldalon és negatív az oxigén oldalán. Ez a polaritás nemcsak a vizet jó oldószerré teszi, hanem az olyan jelenségekért is, mint a mikrohullámú melegítés. Amikor a mikrohullámok áthaladnak a vízen, a poláris molekulák igazodnak a sugárzási mezőhöz, és rezegni kezdenek. Ezen rezgések által generált hő, amely felmelegíti az ételt.
Hogyan oldódik a só
A nátrium-klorid egy ionos kristály. A nátrium-ionok pozitív töltésű, míg a klór-ionok negatív, és ezek kettő természetesen rácsszerkezetet képeznek. Ha sót vízbe tesz, a pozitív ionok a vízmolekulák negatív oldala felé vonzódnak, míg a negatív ionok a másik oldal felé mozognak. Ily módon minden vízmolekula elrontja a rácsszerkezetet, és ennek eredményeként a vízben szuszpendált szabad ionok oldódnak.
Az oldódás gyorsabb, ha keveréssel vagy rázással keverjük az oldatot, mert a mechanikus energia hozzáadásával a szabad ionok szétszóródnak, és több érleletlen vízmolekulához engedik hozzáférni a sót. Egy bizonyos ponton az oldat telítetté válik, ami azt jelenti, hogy az összes vízmolekula ionokhoz kapcsolódik. Több só nem oldódik fel telített oldatban.
Erős elektrolit
Az elektrolit olyan megoldás, amelyben a pozitív ionok, úgynevezett anionok, és a negatív ionok, vagy kationok, szabadon mozoghatnak. A mozgás szabadsága miatt az elektrolit képes áramot vezetni. A nátrium-klorid oldat a erős elektrolit mivel a só összes ionja feloldódik - feltételezve, hogy az oldat telítetlen -, és semleges semleges NaCl-molekulák nem hagyják hátrányosan a vezetőképességet.
A sós víz áramvezetési képessége a nátrium- és klórionok koncentrációjától, valamint a szennyeződések hiányától függ. Például, míg a tengervíz képes villamos energiát vezetni, a tengervíz szokásosan nem vezet elektromos áramot, sem tiszta sós vizet, amely ugyanolyan sókoncentrációval rendelkezik, mivel a tengervíz számos más ásványt és egyéb szennyeződést tartalmaz, amelyek elektromos szigetelőként működnek.