Tartalom
A kémiai rendszer entrópiája függ energiájától és sokféleségétől, vagy attól, hogy hányféle módon rendezhető atomjai és molekulái. Új elrendezések vagy energia hozzáadásával növeli az entrópiát. Például egy gyémánt alacsony entrópiájú, mivel a kristályszerkezet rögzíti atomjait a helyén. Ha összetöri a gyémántot, akkor az entrópia növekszik, mert az eredeti, egykristály apró darabok százai lesznek, amelyeket sokféleképpen lehet átrendezni.
Példák a kémiából
Az égő fa az entrópia növekedését szemlélteti. A fa egyetlen, szilárd tárgyként kezdődik. A tűz elfagyasztja a fát, energiát szabadítva fel a szén-dioxiddal és a vízgőzzel, és halom hamu marad. A gőzökben és a gázokban lévő atomok energiával rezegnek, és egy folyamatosan bővülő felhőben terjednek ki. A só vízben történő feloldása egy másik példa a növekvő entrópiára; a só rögzített kristályokként kezdődik, és a víz a sóban lévő nátrium- és klóratomokat különálló ionokká osztja szét, a vízmolekulákkal szabadon mozogva. Egy jégdarab entrópiája alacsony, mivel molekulái a helyükön fagytak le. Adja hozzá a hőenergiát, és az entrópia növekszik. A jég vízré válik, és molekulái úgy keverik el, mint a pattogatott kukorica a popperben.