Tartalom
Számos fém elemnek számos lehetséges ionos állapota van, oxidációs állapotnak is nevezik. Annak jelölésére, hogy egy fém melyik oxidációs állapota történik egy kémiai vegyületben, a tudósok két különbözõ elnevezési konvenciót használhatnak. A "köznév" konvencióban az "-ous" utótag az alsó oxidációs állapotot, míg a "-ic" utótag a magasabb oxidációs állapotot jelöli. A vegyészek kedvelik a római számítási módszert, amelyben a római szám követi a fém nevét.
Réz-kloridok
Ha a réz klórral kötődik, akkor CuCl vagy CuCl2 képződik. CuCl esetén a klorid-ion töltése -1, tehát a réznek +1 töltéssel kell rendelkeznie, hogy a vegyület semleges legyen. Ezért a CuCl-t réz (I) -kloridnak nevezik. Réz (I) -klorid vagy réz-klorid, amely fehér erőként fordul elő. Használható színek hozzáadására a tűzijátékokhoz. CuCl2 esetében a két klorid-ion nettó töltése -2, tehát a réz-ion töltésének +2 kell lennie. Ezért a CuCl2-t réz (II) -kloridnak nevezik. A réz (II) -klorid vagy réz-klorid hidratálva kék-zöld színű. A réz (I) -kloridhoz hasonlóan felhasználható a tűzijátékok színének hozzáadásához. A tudósok számos reakcióban katalizátorként is használják. Festékként vagy pigmentekként felhasználható számos más beállításban is.
Vas-oxidok
A vas számosféle módon kötődik az oxigénnel. A FeO egy oxigéniont tartalmaz, amelynek töltése -2. Ezért a vas-atom töltésének +2-nek kell lennie. Ebben az esetben a vegyületet vas (II) -oxidnak nevezzük. Vas (II) -oxidot vagy vas-oxidot jelentõs mennyiségben találunk a Föld köpenyében. A Fe2O3 három oxigéniont foglal magában, összesen nettó töltés -6. Ezért a két vasatom teljes töltésének +6-nak kell lennie. Ebben az esetben a vegyület vas (III) -oxid. A hidratált vas (III) -oxidot vagy a vas-oxidot általában rozsdanak nevezik. Végül, a Fe3O4 esetében a négy oxigénatom nettó töltése -8. Ebben az esetben a három vasatomnak összesen +8-nak kell lennie. Ezt úgy kapjuk, hogy két vas atom van +3 oxidációs állapotban, egy pedig +2 oxidációs állapotban. Ezt a vegyületet vas (II, III) oxidnak nevezik.
Ón-kloridok
Az ón általános oxidációs állapota +2 és +4. Ha klórdionokkal kötődik, oxidációs állapotától függően két különböző vegyületet tud előállítani. SnCl2 esetében a két klóratom nettó töltése -2. Ezért az ón oxidációs állapotának +2-nek kell lennie. Ebben az esetben az ón (II) -kloridnak nevezett vegyület. Az ón (II) -klorid vagy ón-klorid színtelen szilárd anyag, amelyet ile festéshez, galvanizáláshoz és az élelmiszer-tartósításhoz használnak. SnCl4 esetében a négy klórion nettó töltése -4. Egy ón-ion, amelynek oxidációs állapota +4, ezekkel a klór-ionokkal kötődik, és ón (IV) -kloridot képez. Az ón (IV) -klorid vagy az ón-klorid színtelen folyadékként fordul elő standard körülmények között.
Higany-bromidok
Amikor a higany brómmal kombinálódik, képezheti a Hg2Br2 és HgBr2 vegyületeket. A Hg2Br2-ben a két brómion nettó töltése -2, ezért a higanyionok mindegyikének oxidációs állapota +1. Ezt a vegyületet higany (I) -bromidnak hívják. A higany (I) -bromid vagy a higanyos bromid hasznos az akusztikai-optikai eszközökben. A HgBr2-ben a brómionok nettó töltése azonos, de csak egy higanyion van. Ebben az esetben az oxidációs állapotának +2-nek kell lennie. A HgBr2 nevet higany (II) -bromidnak nevezik. A higany (II) -bromid vagy a higany-bromid nagyon mérgező.