Tartalom
- A Föld legkorábbi légköre
- A föld második légköre
- A Föld a légkör harmadik formációja
- A Föld jelenlegi légköre
Ahogy a Naprendszer törmelékei összekapcsolódtak a Napot körbevevő bolygókban, a legkönnyebb gázok rövid, vékony légkört képeztek a sziklák forgó gömbje körül, amelyek a Földré váltak.
Azóta a légkör megváltozott, és továbbra is alkalmazkodik az élethez. A Földrendszerek ma ugyanolyan dinamikusak maradnak, mint a korai Föld története során.
A Föld legkorábbi légköre
A Föld legkorábbi légköre megelőzi, vagy talán egybeesik az anyag végső felhalmozódásával, amely most a bolygót képezi. A hidrogén, hélium és hidrogéntartalmú vegyületek röviden körülvették az alkotó Földet.
Ezeknek a könnyű gázoknak a része, a Napból maradt, elmenekült a Föld gravitációjából. A Föld még nem fejlesztette ki a vasmagját, így védő mágneses mező nélkül a Napok erős napenergia-szelese elfújta a Föld körüli fényelemeket.
A föld második légköre
A földgázt körülvevő második gázréteg vitathatóan a Föld első „igazi” atmoszférája. Az olvadt anyag forgó gömbje a képződő naprendszer törmelékéből fejlődött ki, és összerezzent. A radioaktív bomlás, súrlódás és maradék hő fél milliárd évig megőrizte a Földet.
Ezen idő alatt a sűrűségbeli különbségek miatt a Föld nehezebb elemei a Föld felé süllyedtek, és a mag és a könnyebb elemek a felszín felé emelkedtek. A vulkánkitörések gázokat bocsátottak ki, és megkezdődött a légkör kialakulása.
A földi légkör az állandó vulkanikus aktivitás által felszabaduló gázokból képződik. A gázkeverék nagyjából hasonlítana a modern vulkánkitörések során felszabadult összetételhez. Ezek a gázok magukban foglalják:
A rozsda hiánya a korai vasban gazdag kőzetekben azt mutatja, hogy a föld korai légkörében nem volt szabad oxigén a gázok között.
Ahogy a Föld lehűlt és a gázok felhalmozódtak, a vízgőz végül vastag felhőkké kezdett kondenzálódni, és megkezdődött az eső. Ez az eső több millió évig folytatódott, végül a Föld első óceánját képezve. Az óceán azóta szerves része a légkör történetének.
A Föld a légkör harmadik formációja
Ha összehasonlítjuk a Föld korai légkörét a jelenlegi légkörrel, a főbb különbségek nyilvánvalóak. De a redukáló atmoszférától a mérgezőtől a legmodernebb életformáig és a jelenlegi oxigénben gazdag atmoszférává válás körülbelül 2 milliárd évig tartott, a Föld élettartamának csaknem a felén.
A fosszilis adatok azt mutatják, hogy a Földön a legkorábbi életformák baktériumok voltak. A cianobaktériumok, amelyek fotoszintézisre képesek baktériumok, és a mélytengeri szellőzőnyílásokban található kemoszintézis baktériumok virágzik az oxigénszennyezett légkörben.
Az ilyen típusú baktériumok virágzhatnak a Föld második légkörében. A bizonyítékok azt mutatják, hogy hosszú ideig virágzottak, boldogan átalakítják a szén-dioxidot ételré, és hulladékként felszabadítják az oxigént.
Eleinte az oxigén vasban gazdag kőzetekkel kombinálva, az első rozsdát képezve a kőrekordban. De végül a felszabadult oxigén meghaladta a természet kompenzációs képességét. A cianobaktériumok fokozatosan szennyezték környezetüket oxigénnel, és a Föld jelenlegi légkörének kialakulásához vezettek.
Amíg a cianobaktériumok kiürítették az oxigént, a napfény lebontotta az ammóniát a légkörben. Az ammónia bomlik nitrogénné és hidrogénné. A nitrogén fokozatosan felhalmozódott a légkörben, de a hidrogén, mint a Föld első atmoszférája, fokozatosan eljutott az űrbe.
A Föld jelenlegi légköre
Körülbelül 2 milliárd évvel ezelőtt történt az áttérés a vulkáni gáz atmoszférájáról a jelenlegi nitrogén-oxigén atmoszférára. Az oxigén-szén-dioxid arány ingadozott a múltban, elérve az oxigénben gazdag magas értéket, körülbelül 35% -ot az év során Széntartalmú időszak (300-355 millió évvel ezelőtt) és az oxigénszintje körülbelül 15% volt a vége felé Permi időszak (250 millió évvel ezelőtt).
A modern légkör kb. 78% nitrogént, 21% oxigént, 0,9% argonot és 0,1% egyéb gázokat tartalmaz, beleértve a vízgőzt és a szén-dioxidot. Ez az arány, az oxigén-szén-dioxid arány bizonyos ingadozásaival lehetővé tette a Földön az élet fejlődését.
Ezzel szemben a fotoszintetizáló növények és az újjáéledő állatok közötti kölcsönhatások fenntartják a jelenlegi gázok légköri arányát.