A különbségek az 1D, 2D és 3D képek között

Posted on
Szerző: Peter Berry
A Teremtés Dátuma: 16 Augusztus 2021
Frissítés Dátuma: 7 Lehet 2024
Anonim
A különbségek az 1D, 2D és 3D képek között - Tudomány
A különbségek az 1D, 2D és 3D képek között - Tudomány

Tartalom

Noha három dimenziós világban élünk, mozoghatunk és láthatjuk a világot, a világ legtöbb ábrázolása kétdimenziós. Rajzokat vagy fényképeket sík papíron vagy számítógépes képernyőn tekintünk meg. Még a körülöttünk lévő világ 3D-s vizuális megfigyelésén alapuló 2-D képeken alapszik a szemünk hátulján lévő retinánk. A két dimenzió azonban nem a képi ábrázolás minimális határa. Az egyszerű képek egy dimenzióban is megjeleníthetők.


Meghatározott méretek

A méretek leírják egy objektum szerkezetét - akár lapos, akár nem -, és annak térbeli kiterjedését. A geometriában szereplő dimenziót az a pont jelöli, amely az objektum egy pontjának megadásához szükséges, a koordináták számával, a Wolfram MathWorld szerint. Például, ha két számra van szüksége, például (2, 4), hogy megértse, hol van egy adott pont, akkor egy kétdimenziós alakzattal kell foglalkoznia.

1-D képek

Az egydimenziós képek azok, amelyek csak egy dimenziót tartalmaznak. Ez csak akkor lehetséges, ha egy vonallal foglalkozik, mivel az egyetlen dimenziója a hosszúság, amelyet egyetlen szám határoz meg. Például könnyen megtalálhat egy helyet, amikor ismeri a bal oldali harmadik hüvelykből. A vonal azonban csak elméleti szinten 1D, azaz a valós életben a vonal szélessége mindössze hüvelyk század vagy ezred ezred.


Kétdimenziós képek

Az egyik típusú kép, amellyel a valós életben találkozhat, a kétdimenziós kép. A két ábrázolt méret hossza és szélessége, a képen látható tárgyak pedig sík. Ilyen képek például az ókori egyiptomi falfestmények vagy a PlayStation korszakot megelőző videojátékok képei, ahol a képzőművészek nem akarták, vagy nem tudták, hogy a tér valósághű ábrázolása legyen.

3D képek

A háromdimenziós képek tartalmaznak még egy dimenziót: mélységet. Ez a típus a legreálisabb, mivel az objektumok vagy a környezetek ábrázolása hasonló ahhoz, ahogyan saját szemünkkel látjuk őket. A festők a perspektíva technikáját alkalmazzák, a távoli tárgyakat kisebb méretűre rajzolva és a látószögből látható szögeket ábrázolva, míg a 3D-s filmek két képet használnak, amelyek ugyanazon a képernyőn helyezkednek el. Az ilyen képek azonban csak a mélység illúzióját adják, mivel a vászon vagy a képernyő mindig sima marad.