Hogyan találtak táplálékot a korai hominidák a régi kőkorban?

Posted on
Szerző: Peter Berry
A Teremtés Dátuma: 13 Augusztus 2021
Frissítés Dátuma: 13 November 2024
Anonim
Hogyan találtak táplálékot a korai hominidák a régi kőkorban? - Tudomány
Hogyan találtak táplálékot a korai hominidák a régi kőkorban? - Tudomány

Tartalom

A paleolitikum vagy a régi kőkorszak az emberi történelem első és leghosszabb időszakát jelölte. 4 millió évvel ezelőtt kezdve és 10 000 B.C.-ig tartva, a korai hominidek takarmányozókként éltek, bármilyen rendelkezésre álló élelmiszer-forrást fogyasztva. A tudósok egyszer azt hitték, hogy ezek a korai emberi ősök többnyire vegetáriánusok, csak nagyon ritkán esznek húst. Az új kutatás azonban ezt bonyolítja. Bár a legkorábbi hominidek elsősorban növényevők voltak, a későbbi csoportok inkább a halak és az állati fehérjék felé fordultak. Az étrend megváltozása bizonyos evolúciós változásokkal ment végbe, amelyek a modern emberek növekedéséhez vezettek.


TL; DR (túl hosszú; nem olvastam)

A paleolit ​​korszak 4 millió évvel ezelőtt kezdődött és 10 000 B.C.-ig folytatódott. A korai hominidek takarmányként éltek, akkor bármilyen rendelkezésre álló élelmiszer-forrást fogyasztottak, dióféléket, bogyókat és más vadon élő növényeket gyűjtöttek össze. Szerszám nélkül húst fogyaszthattak csak tojásmegmunkálással vagy ragadozók által elhagyott hasított test szedésével.

1,5 millió évvel ezelőtt a Homo erectus eszközöket fejlesztett ki állatok vadászatához és hentezéséhez. A tudósok úgy vélik, hogy akkor a hús felülmúlta a növényi forrásokat a hominid étrendben.A késői paleolitikum korában a hominid étrend 65% -a állatokból származott. Egyes hominid fajok szarvasokat, sertéseket, bivalyokat, juhokat és még orrszarvúkat is kizsákmányoltak, és a neandertálok is nagy mennyiségű édesvízi halat fogyasztottak.


Korai takarmányozás

A néhány meglévő fogászati ​​maradvány feltárja, hogy a legkorábbi hominidek diófélék, bogyók és más vad növényzet összegyűjtésével éltek. Szerszám nélkül húst fogyaszthattak csak tojásmegmunkálással vagy ragadozók által elhagyott hasított test szedésével. A test felépítése megegyezett a növényevõkével. A szembetűnő állkapocs nagy méretű köszörűs molarákkal, például az Australopithecus anamensisé, megkönnyítette a növényi rostok lebontását. Egy nagyobb emésztőrendszer speciális enzimekkel segítette az emésztést. Ugyanakkor fokozatosan, a primitív szerszámgyártás előrehaladtával drámai módon nőtt a húsfogyasztás.


Primitív vadászat

1,5 millió évvel ezelőtt a Homo erectus eszközöket fejlesztett ki állatok vadászatához és hentezéséhez. A tudósok úgy vélik, hogy akkor a hús felülmúlta a növényi forrásokat a hominid étrendben. A késői paleolitikum korában az összes táplálékfelvétel kb. 65% -a állatokból származott. Kína különféle helyszínei azt mutatják, hogy a pekingi ember szarvasokat, sertéseket, bivalyokat, juhokat és még orrszarvúkat is kizsákmányolt. Húskészítési jeleket találtak az állati csontokban egész Európában. Egy nagyon ritka leletben az 1950-es évek régészei egy gímszarvasvázat fedeztek fel, amely még mindig ép volt a neandertáliai lándzsával.

Paleolithic horgászat

Kémiai elemzéssel a tudósok megállapították, hogy az európai neandertálok nagy mennyiségű édesvízi halat étkeztettek. Bizonyos atlanti part menti régiókban a halak tűntek az elsődleges fehérjeforrásnak. Míg a korai neandervölgyiek nyers lándzsával halásztak, addig a modern emberek, akik 40 000 évvel ezelőtt helyettesítették őket, a kis állati csontokból horgokat készítettek. De addigra a hominid csoportok is kagylókat fogyasztottak. Ezt Kenyában, Kínában és másutt régészeti leletek is meghatározták.

Táplálkozás és evolúció

Jelenleg jelentős bizonyítékok arra utalnak, hogy a húsfogyasztás együtt jár az emberi evolúcióval. Például a korai hominidek nagy emésztőrendszere fokozatosan zsugorodott az állati fehérjék jobb feldolgozása érdekében. Az idő múlásával az emberi állkapocs mérete csökkent, mivel a hosszantartó rágásra már nem volt szükség. A legjelentősebb adaptáció azonban az agy méretében volt. Ahogy az agy megnövekedett, több energiát igényelt, és ez arra késztette a hús alapú étrendre való áttérést. Ez volt az új agy, amely megkülönböztette a modern embereket, lehetővé téve számukra, hogy finomítsák szerszámkészítésüket, megalapítsák a mezőgazdaságot, háziasítsanak állatokat és hozzák létre a neolitikum korát.