Tartalom
Milutin Milankovic, a matematikus, aki először írta le őket, elnevezése után a Milankovic ciklusok a Föld forgásának és döntésének lassú variációi. Ezek a ciklusok tartalmazzák a Föld körüli pálya alakjának változásait, valamint a tengely szögét és irányát, amelyen a Föld forog. Ezek a variációk lassan és rendszeresen fordulnak elő, és a Föld felé eljutó napsugárzás (hő) mennyiségének változási ciklusaihoz vezetnek. A tudósok szerint ezek a ciklusok befolyásolhatják a hosszú távú időjárási viszonyokat vagy az éghajlatot.
Különcség
Az excentrikusság a Föld elliptikus (hosszúkás) pályájának eltéréseit méri a szimmetrikus, kör alakú pályáról. Ha az excentricitás nulla, egy pálya kör alakú. Ahogy egy pálya elliptikusabbá válik, excentrikussága közelebb kerül egyhez. A Föld és a Nap közötti két legfontosabb távolságot perihelionnak, vagy a Föld pályájának pontjának, amikor a legközelebb áll a naphoz, és aphelionnak, vagy amikor a legtávolabb esik. A távolságok közötti különbséget excentricitásnak nevezzük. A Föld excentritása 0,0005 és 0,06 között mozog, és minél nagyobb ez a szám, annál több napsugárzás érkezik a Föld felszínére. Az excentrikus ciklusok 90 000 és 100 000 év között vannak.
Ferdeség
A Föld tengelyének szögét annak dőlésszögének nevezik. Ha a Föld szöge nulla (egyáltalán nincs dőlés), akkor a Földnek nincs évadja, mivel a hőmérséklet nem változhat. A tél folyamán az északi félteké (ahol a Föld nagy része felszínre kerül) a Nap felé fordul, és nagyobb szögben kapja a napsugárzást. Ez hidegebb hőmérsékleteket és szélsőségesebb hőmérsékleti változásokat eredményez. Nyáron a talajmaszk a nap felé fordul, ami melegebb hőmérsékletet és kevésbé szélsőséges változásokat eredményez. A ferde ciklusok 40 000 évig tartanak, és maga a dőlés 22 és 24,5 fok között változik.
Precesszió
A precesszió a Föld tengelyén a Hold és a Naprendszer más bolygóinak által okozott enyhe hullámozást írja le. A precessziós ciklusok megváltoztatják a perihelion és az aphelion időtartamát, ami növeli és csökkenti a szezonális kontrasztot. Amikor a féltekén a perihelionban a nap felé mutatnak, az évszakok szélsőséges különbségei következnek be, és ez a minta megfordul az ellenkező féltekén. A Föld tengelye 26 000 évig tartó ciklusokban hullámzik.
Éghajlat
Az excentrikus, a ferde és a precessziós ciklusok együttes hatása megváltoztatja a Föld időjárási mintáit. A Föld 5 millió kilométerrel (3 millió mérföld) távolabb van a Napotól az aphelionnál, mint a perihelionnál. Jelenleg az északi féltekén a nyár az aphelion közelében fordul elő, tehát a hőmérsékleti különbségek kevésbé extrém és az éghajlat enyhe. Tizenhat ezer évvel ezelőtt tél történt az északi féltekén afélián, és a hőmérséklet szélsőséges különbségek voltak. A tudósok úgy vélik, hogy ezek a különbségek befolyásolhatják a gleccserek mozgását, mivel a kontinensek többszöri előrehaladása és visszahúzódása befolyásolja a Föld hosszú távú éghajlati ciklusát.