Tartalom
Az osztályozás rettegés vagy öröm ideje lehet mind a tanárok, mind az általános iskolai hallgatók számára. Bármennyire is érzi magát, az alapfokú hallgatók előrehaladásának megítélése alapvető lépés a jövőbeli oktatás irányításához, valamint módja annak, hogy a hallgatókat és szüleiket tájékoztassák az eredményeiről és a szükségleti területekről. Az általános osztályok kiszámításához két módszer létezik, amelyek mindegyike előnyeket és hátrányokat kínál. Megfelelő alkalmazás esetén mindkét módszer elősegítheti a hallgatókat, hogy tanulóként fejlődjenek.
Hagyományos módszer: Átlagolás
Az egyes tantárgyak területein számoljuk össze azt a teljes összeget, amelyre a feladatok, tesztek vagy vetélkedők érdemesek voltak az osztályozási időszak alatt. Ez megadja a pontozás lehetséges összegét az osztályozási időszakban. Az osztályozási időszak általában negyedévben, trimeszterben vagy félévben történik. Például, a matematikai osztályozási idõszaknak öt különbözõ osztály lehet, amelyek értéke 20, 10, 20, 15 és 50. Ezek a feladatok összesen 115 pontot eredményeznek a matematikai osztályozási időszakban.
Összeadja azt a teljes pontszámot, amelyet a hallgató az osztályozási időszak alatt megszerezte a feladatokat. Például, egy hallgató 11 pontot, 9 pontot, 20 pontot, 15 pontot és 48 pontot szerzett az öt matematikai feladatnál az osztályozási időszak alatt. Ezek a pontok összesen 103 szerzett pontot eredményeznek.
Osszuk el a pontok teljes összegét a lehetséges pontszámokkal az osztályozási időszakban, hogy megkapjuk a végső fokozatot. Például: 103 (összes szerzett pont) osztva 115-gyel (lehetséges összes pont) egyenlő: 0,895. Ezt fel lehet kerekíteni 0,90-re vagy 90% -ra a matematikában az osztályozási időszakra. Ez a módszer minden tárgyterületen alkalmazható.
Szabványon alapuló osztályozás
Határozzon meg egy konkrét képességet, amelyet osztályozni fog, és az állami szabványokkal kapcsolatos. A szabványokon alapuló osztályozásban nem csak egy osztályzat van minden tantárgyhoz, hanem egy osztályzat minden készséghez, amelyet az adott tantárgyon belül megtanulnak. Például ahelyett, hogy egy matematikai osztályzatot átlagolási módszerrel ítélnének, a diákoknak három külön osztályzatot lehet kapni a nagy szám szorzásával, hosszú osztásával és összeadásával.
Elemezze az egyes képességekre az osztályozási időszakban odaítélt osztályzatokat. Az osztályokat nem pontokban adják meg, hanem E, M, A és FFB betűkkel. Ezek a levelek arra vonatkoznak, hogy a hallgató milyen jól elsajátította a sajátos képességeket. E = meghaladja, M = megfelel, A = megközelíti, és FFB = messze lent esik. Például egy hallgató öt osztályt kaphat a hosszú osztásért: FFB, A, A, M és M.
Nevezze meg az utolsó két fokozatot, amelyeket az egyes készségekben kaptak. Az utolsó osztályok alapján eldöntheti, hogy az egyes készségekre milyen fokozatot érdemel a hallgató. Ha az évfolyamok FFB, A, A, M és M, akkor a hallgató megérdemli az M-et a hosszú megosztásért. A hallgató kezdett küzdeni a készségekkel, de a fokozódási és készségfejlesztési képességeket demonstrálta az osztályozási időszak végére.