Tartalom
A statisztikákban a variancia az adatkészlet átlagos átlaghoz vagy átlaghoz viszonyított eloszlásának mértéke. Matematikai szempontból a variancia az egyes adatpontok és az átlag közötti négyzet különbségének összege - mind osztva az adatpontok számával. Egyszerűbben fogalmazva: a variancia azt jelenti, hogy olyan eredményeket vagy adatpontokat kap, amelyek eltérnek az átlagtól vagy a várttól, és numerikusan képviselik ezt a különbséget. Ez lehet előny, hátrány vagy mindkettő.
Statisztikai felmérések
A varianciakeresést a felmérési adatkészletben általában jó dolognak tekintik. Ez jele lehet annak, hogy felmérést készítettek a válaszadók adatainak helyes felvétele céljából. Például egy igen vagy nem kérdés felmérése nem nyújt sok részletet a kérdőív témájáról. Ugyanebben a témában végzett felmérés azonban azzal, hogy a válaszadók a válaszok közül választottak, több információt nyújtanak - és nagyobb a variancia esélye. A variancia csak akkor tekinthető hátránynak, ha a felmérő olyan eredményeket látott, amelyek eltérnek a kívánt eredménytől.
Üzleti
Az üzleti életben a varianciára gyakran hivatkoznak a költségek elszámolása szempontjából. Például az üzleti tevékenység tényleges költségei eltérhetnek a becsült költségektől. Ez nyilvánvalóan előny lehet, ha a tényleges költségek alacsonyabbak a vártnál, és fordítva, ha az ellenkezője igaz. Függetlenül attól, hogy előnyt vagy hátrányt jelentenek-e, a költségek varianciáját az üzleti életben, mindig meg kell vizsgálni, és meg kell határozni az okát, okait, vagy a szórást.
Klinikai vizsgálatok
A gyógyszerek vagy gyógyszerek klinikai vizsgálata során a bevont tudósok gyakran kívánt eredményt hoznak, és ettől az eltérést általában hátránynak tekintik. Három lehetséges oka lehet a szórásnak ebben az összefüggésben: a minta előkészítésével és gyűjtésével kapcsolatos tényezők, a nem megfelelő kalibrálás vagy pontosság, valamint az eredendő biológiai variáció - például a vizsgálati alany az életciklus természetes változásaiban van, mint például a pubertás vagy menopauza, mondja Callum Fraser, a Skóciában található Dundee Egyetem biológiai variációs szakértője Westgard QC "Biológiai változások: alapelvek és gyakorlat" című cikkében. A próbagazdáknak tisztában kell lenniük munkájuk potenciális zavaraival.
Genetika, fenotípus és evolúció
Mivel az evolúció alapja, a genetikai és fenotípusos variációkat általában előnyösnek tekintik a földi élethez. A fenotípusos variáció forrása általában egy megszerzett vonás, amelynek evolúciós előnye van, például az állatok képesek alkalmazkodni a természetes élőhelyük elvesztéséhez. Az ilyen genetikai és fenotípusos variancia hátrányt jelenthet az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia szempontjából, mivel olyan baktériumtörzsek alakultak ki, amelyek rezisztensek a penicillinre és más életmentő gyógyszerekre.