Tartalom
Az első, az 1800-as évek közepén George Boole matematikus által kifejlesztett logikai logika egy formális, matematikai megközelítés a döntéshozatalban. A szimbólumok és számok ismerős algebrai helyett Boole a döntési állapotok algebráját állította be, mint például igen és nem, egy és nulla. A logikai rendszer az akadémiai közösségben az 1900-as évek elejéig maradt, amikor az elektromos mérnökök észrevették annak hasznosságát az áramkörök kapcsolására, amely telefonhálózatokhoz és digitális számítógépekhez vezet.
Boolean Algebra
A logikai algebra egy olyan rendszer, amellyel kétértékű döntési állapotokat kombinálhatunk és egy kétértékű eredményhez juthatunk. A standard számok, például a 15.2 helyett a logikai algebra olyan bináris változókat használ, amelyeknek két értéke lehet, nulla és egy, amelyek a „hamis” és „igaz” értékekre utalnak. Aritmetika helyett olyan műveletekkel rendelkezik, amelyek bináris változókat kombinálnak, hogy bináris eredményt kapjanak. Például az „ÉS” művelet csak akkor ad valós eredményt, ha mindkét érve vagy bemenete igaz. „1 ÉS 1 = 1”, de „1 ÉS 0 = 0” a logikai algebrában. Az OR művelet valós eredményt ad, ha bármelyik argumentum igaz. Az „1 OR 0 = 1” és „0 OR 0 = 0” egyaránt szemléltetik az OR műveletet.
Digitális áramkörök
A logikai algebra az 1930-as évek villamosenergia-tervezői volt, akik telefonkapcsoló áramkörökön dolgoztak.A logikai algebra használatával zárt kapcsolót állítanak egyenlőnek, vagy „true” -nek, a nyitott kapcsolót pedig nullának vagy „hamisnak”. Ugyanez az előny vonatkozik a számítógépeket tartalmazó digitális áramkörökre. A nagyfeszültségű állapot itt egy „igaz” és alacsony feszültségű állapot „hamisnak” felel meg. A magas és alacsony feszültségű állapotok és a logikai logika segítségével a mérnökök olyan digitális elektronikus áramkört fejlesztettek ki, amely egyszerű „igen-nem” döntési problémákat oldhat meg.
Igen-Nem eredmény
Önmagában a logikai logika csak határozott, fekete-fehér eredményeket ad. Soha nem hoz létre "talán" -ot. Ez a hátrány a Boole algebrát olyan helyzetekre korlátozza, amelyekben minden változót kifejezetten igaz vagy hamis értékekben adhat meg, és ahol ezek az értékek az egyetlen eredmény.
Internetes keresések
Az internetes keresések logikai logikát használnak az eredmények szűrésére. Ha például „autókereskedőkre” keres, akkor a keresőmotorok százmilliónyi megfelelő weboldallal rendelkeznek. Ha hozzáadja a „Chicago” szót, a szám jelentősen csökken. A keresőmotor logikai algebrát használ, és olyan oldalakat tölt be, amelyek megfelelnek az „autó” és a „kereskedő”, valamint a „Chicago;” kifejezésnek, vagyis a weblapnak az összes feltételnek tartalmaznia kell a minősítéshez. Megadhat egy „VAGY” feltételt is, például „autó” és „kereskedő” ÉS („Chicago” VAGY „Milwaukee”), amely oldalakat biztosít chicagói vagy Milwaukee-i autókereskedők számára. A logikai logika előnye, amely finomítja a keresési eredményeket, milliókat élvez, akik minden nap böngészik az internetet.
Nehézség
A logikai logika nyelve összetett, ismeretlen és némi tanulást igényel. Az „ÉS” művelet például megzavarja a kezdõket a hétköznapi angol jelentése szempontjából. Arra számítanak, hogy a „személygépkocsi” és a „kereskedő” keresés több eredményt fog eredményezni, mint a „személygépkocsi”, mivel az ÉS azt jelenti, hogy az eredményeket hozzáadják. A logikai logika zárójelek használatát is igényli az állítás pontos jelentésének megszervezéséhez: „az autó VAGY hajó ÉS kereskedő” megadja a hajók kereskedői listájához hozzáadott összes, az autókkal kapcsolatos listát, míg a „(autó VAGY hajó) ÉS kereskedő” felsorolja az autó- és hajókereskedőket. A logikai logika nehézségeinek hátránya, hogy a felhasználókat azon felhasználókra korlátozza, akik időt töltenek a tanulás során.