Tartalom
A 20. század elején a tudomány elutasította azt az elképzelést, hogy a kontinensek megváltoztathatják a helyzetüket. A század végére a geológia elfogadta a koncepciót. A lemeztektonika az az elmélet, hogy a Föld külső kéregének rendszere folyamatosan mozog. A kontinensek velük mozognak. A föld mágneses pólusai szerepet játszottak az elmélet valódi bizonyításában.
Mágnesek és sziklák
A Föld mágneses mezője az északi és a déli pólusok között helyezkedik el. A bolygók tengelye körül forgás és a folyékony vas mozgása a Földön hozzájárul a mágneses mező létrehozásához. Amikor egy olyan vasban gazdag ásványi anyagok, mint például a magnetit, eléggé felforrósodik, elveszíti mágneses tulajdonságait, de lehűléskor visszanyeri őket. A hűtés során az ásványok kissé mágnesesednek, és igazodnak a Föld mágneses tere irányához.
Váltások és változások
Az 1950-es évek során a geológusok felfedezték, hogy a kőzet különböző rétegei eltérő mágneses tájolást mutattak, amelyek nem igazodtak a jelenlegi mágneses mezőhöz. Az egyik elmélet az volt, hogy a mágneses pólusok idővel mozogtak. Az amerikai kőzeteken alapuló poláris mozgási térképek azonban nem egyeztek meg az európai és ázsiai geológián alapuló térképekkel. A kutatók rájöttek, hogy össze tudják egyeztetni a térképeket, ha a sziklák és az alatta lévő kontinensek mozognak. Ez hozzáadta a lemeztektonika mellett egyre növekvő bizonyítékokat.
Poláris csapkodás
Az északi és a déli lengyelek idővel megváltoztatják a helyzetüket: például az északi sark fokozatosan észak felé halad. Nagyobb elmozdulás az, hogy 200 000–300 000 évente a pólusok megfordítják polaritásukat, az északi mágneses pólushoz igazítva a földrajzi déli pólushoz. A geológusok erre bizonyítékot találtak az óceánfenék üledékrétegeiben. Az üledék tanulmányozása megmutatja, hogy a mágneses tájolás időnként megváltozik a különböző rétegek között.
Flip és tektonika
A "Science News" 2011-ben arról számolt be, hogy a lemeztektonika befolyásolja a poláris repülési sebességet. Az olvadt vas mozgása a Földön belül tűnik a fő hajtóereje a csapdáknak, de a sebességet befolyásolja, hogy a mozgások milyen szimmetrikusak az Egyenlítőhöz viszonyítva. A geofizikai vizsgálatok azt mutatták, hogy minél aszimmetrikusabbak a kontinensek az Egyenlítőhöz képest, annál gyorsabban fordultak elő a hullámok. Számos lehetséges magyarázat van ennek működésére.