Tartalom
Az elektromosság az elektronokat mozgató különféle erőkből származik. A kimeneti feszültség generálható, és vezetékek sorozatán keresztül azonnal eljuttatható a végső rendeltetési helyére. A kimeneti feszültség egyéb formáit kémiai formában tárolják, majd később felszabadítják. Az ilyen típusú kimeneti feszültség biztosítja az energiát, amely különféle kereskedelmi és ipari eszközöket táplál.
Feszültség alapjai
A feszültség a töltéskülönbség két különböző pont között. Minél nagyobb a feszültség, annál nagyobb az elektromos áram áramlása. A jelenlegi áramlás ellenáll; a feszültség nagysága határozza meg, hogy az áram mennyire képes legyőzni ezt az ellenállást. A feszültséget egy standard egységgel, az úgynevezett volttel mérik. Egy voltos meghajtja egy coulombot, amely az elektromos töltés szokásos egysége. A feszültség lehet közvetlen vagy váltakozó: Az egyenáram egy irányba áramlik, míg a váltakozó áram gyakran megfordítja az irányát.
Kimeneti feszültség meghatározása
A kimeneti feszültség egy eszköz, például feszültségszabályozó vagy generátor által kibocsátott feszültség. A feszültségszabályozók állandó feszültségszintet tartanak fenn. A villamosenergia-termelők tüzelőanyag-forrásokat, például napfényt, szént vagy nukleáris energiát használnak olyan forgó turbinák meghajtására, amelyek a mágnesekkel kölcsönhatásba lépnek villamosenergia-előállítás céljából. A vezeték a kimeneti feszültséget különféle rendeltetési helyekre, például házakba és üzletekbe viszi. A félvezető közegek vezetnek feszültséget.
Vezetékek és szigetelők
A vezetők lehetővé teszik az elektromos áramok szabad áramlását. A szigetelők körülveszik az elektromos vezetékeket, nem engedve, hogy az áramok átmenjenek rajtuk. A nemfémes szilárd anyagok erős szigetelőként, míg a réz és az alumínium vezetőkként szolgálnak. A rézben lévő elektronok szabadok és taszítják egymást, ami azt jelenti, hogy a réz elektronok szorosan kapcsolódnak a rézhez és leválhatnak a réztől. Az elektromos áramok olyan láncreakciót okoznak, amely az áramot továbbítja a rézen.
Elemek
Bizonyos eszközök, például az akkumulátorok, mindaddig tárolják az elektromosságot, amíg az elektronikus eszközök számára szükségesek. Az akkumulátorok kémiai energiát elektromos energiává alakítanak. Az elektrokémiai cellák vezetőképes elektrolit-anionokon - atomok elnyerik az elektronokat - és kationokon, vagy atomokon keresztül, amelyek valószínűleg elveszítik az elektronokat. Az elektromos vezetőket egy szilárd vagy folyékony anyagból készült elektrolit - egy szabad ionokkal rendelkező anyag - köti össze. Az akkumulátorok eltérő kisülési sebességgel rendelkeznek az akkumulátorban levő elektrolitok számától és az akkumulátor kisülésének sebességétől függően. A gyorsabb lemerülés azt eredményezi, hogy az akkumulátor pazarolja az elektromosságot, és kevésbé hatékonyan működik. Az akkumulátor által generált kimeneti feszültséget elektromotoros erőnek vagy EMF-nek nevezzük. Ez a kifejezés téves, mivel valójában nem erõ: Ehelyett az energia, amelyet a villamos energiát termelõ mechanizmus bocsát rendelkezésre.
Elektromos jelenség
Különböző folyamatok generálhatnak kimeneti feszültséget. A mozgó vezető töltésekre gyakorolt mágneses erők feszültséget hozhatnak létre, melyet mozgó EMF-nek hívnak. Az ellenállások az áramkörben megjelenő feszültséget generálják, amelyet az energiaeloszlás okoz. A kimeneti feszültség nagysága azon munkán alapul, amelyet a feszültségnek egységnyi töltésenként kell elvégeznie, hogy a töltést két pont között elektromos mező ellen tudja mozgatni.