Tartalom
A müncheni műszaki egyetem (TUM) egy nemrégiben készült tanulmánya szerint a kriptovaluta Bitcoin szén-dioxid-kibocsátása ellenőrizetlen.
A Bitcoin használata végül mintegy 22 megaton szén-dioxidot (CO2) minden évben. Ez a kibocsátási szint Jordánia és Srí Lanka nemzetének között helyezkedik el, amint azt a Joule tudományos folyóiratban közzétett tanulmány jelentette. Valójában, a Science Daily szerint, összehasonlítható a városok, például Hamburg és Las Vegas teljes kibocsátásával.
Hogyan állíthat elő Bitcoin CO2-t?
Amikor a TUM kutatói június közepén közzétették a Bitcoins szénláb elemzését, ez a mai napig volt a legrészletesebb. A kutatás szembekerült azzal a valósággal, hogy mennyi energiát igényel a kriptovaluta működéséhez, és ezen műveleteknek a környezetünkre gyakorolt lehetséges hatására.
Persze, a Bitcoin virtuális valuta, de valódi energiát igényel. A Bitcoin átvitel végrehajtásához és érvényesítéséhez például egy véletlenszerű számítógépnek a globális Bitcoin hálózatban meg kell oldania egy matematikai puzzle-t. Ezen rejtvények megoldásának folyamatához szükséges számítási kapacitás (amelyet köznyelven „bányászati Bitcoinnak” neveznek) az utóbbi években gyorsan megnőtt, csupán 2018-ban megnégyszereződve.
A növekvő számítási kapacitás megnövekedett villamosenergia-igényt jelent, és a Daily Nation szerint a Bitcoin most évente hatalmas mennyiségű villamos energiát használ fel. A hatalmas energiafogyasztás (évente kb. 46 terawattóra vagy TWh) hatalmas széndioxid-kibocsátáshoz vezet (vagyis 22–22,9 megatonnára évente).
Mennyi az energia?
A Bitcoins energiafogyasztásának közelítése után Christian Stoll, Lena Klaaben és Ulrich Gallersdorfer - a kutatást befejező kutatók - megkezdték az energiaforrás pontos meghatározását.
Ezeket az információkat a Bitcoin bányászati medencékből származó élő nyomkövető adatok felhasználásával keresték meg, és végül az ázsiai Bitcoin hálózatok számítási teljesítményének 68% -át lokalizálták, több országot átfogva. Európában a számítási teljesítmény 17% -át, Észak-Amerikában pedig a 15% -ot adták.
A tudósok ezt az információt, a kérdéses országokban az energiatermelés szén-dioxid-intenzitására vonatkozó statisztikákkal kombinálva felhasználták a Bitcoins éves szénlábának megállapítására.
Hogyan kell kezelni?
A tudósok évek óta megkérdőjelezték a kriptovaluta környezeti hatásait, ám ez a tanulmány feltárja ennek a hatásnak a leg részletesebb elemzését. És a Science Daily Stoll kutatója szerint ez az elemzés figyelmet érdemel.
"Természetesen nagyobb tényezők járulnak hozzá az éghajlatváltozáshoz" - mondta Stoll a Science Daily-ban. "Ugyanakkor a széndioxid-láb elég nagy ahhoz, hogy érdemes megvitatni a kriptovaluta-kitermelés szabályozásának lehetőségeit azokban a régiókban, ahol az energiatermelés különösen szén-dioxid-igényes."
Ezután javasolta, hogy a Bitcoin bányászati gazdaságokat kössék össze a megújuló energiaforrásokkal, hogy segítsék elő az ökológiai hatások kiegyensúlyozását. Addig a Bitcoin annyi CO2-t bocsát ki a légkörbe, mint egy nagyvárosi terület.