Az első kotrógépekkel együtt kidolgozták a kotrógép termelékenységének kiszámításának módszertanát. Lényegében a kotrógép termelékenységét általában a laza vagy kőzettalajok mennyiségével mérik, amelyeket a gép egy óra folyamatos üzem közben elmozdíthat. Más szavakkal, egy kotrógép termelékenységét az a talaj mennyisége határozza meg, amelyet egy perc alatt képes feltárni. A kotrógép termelékenységére vonatkozó számítások egyszerűek, és egyszerűen elvégezhetők egy standard számológéppel.
Ismerje meg a kotrógép termelékenységének kiszámítására szolgáló képletet. A képlet a következő:
Q = (60_q_z_n_kf) / kl,
ahol Q a kotrógép termelékenysége, q az egyes rotorvödör kapacitása köblábban, z a vödörök száma a keréken és n a forgórész forgási sebessége, percenként fordulatszámban mérve. A kf a vödör töltési tényezője, míg kl a talajlazulási tényező.
Gyűjtse össze az adatokat. Általában az egyes rotorvödör térfogatát köbméterben, a vödörök számát és a forgórész forgási sebességét a kotrógép üzemeltetői kézikönyvéből, amelyet a gyártó szállít. A vödör töltési tényezője és a talaj meglazulási tényezője kísérletileg meghatározható. A kitöltési tényező 0 és 1 között határozza meg a kotró vödör kihasználtságát. Például, hogy fele vagy háromnegyede van-e, meghatározza a kotrógép vödörének felhasználását. A talaj lazítási tényezőjének meghatározásához, amely mindig nagyobb, mint 1, számolja ki, hogy a talaj sűrűsége a talajban nagyobb-e, mint a kitermelt talaj sűrűsége. Például, ha a talaj 10% -kal lazul, akkor a talajlazulási tényező 1,1.
Az kotrógép termelékenységének kiszámításához használja az 1. lépés képletét. Például, ha az egyes rotorvödör kapacitása 10 köbméter, a keréknek csak egy vödör van, a rotor percenként 5 fordulatot forog, és a töltési tényező és a talaj lazítási tényezője egy, a kotrógép áll:
Q = (60_q_z_n_kf) / kl = (60_10_1_5_1) / 1 = 3000 köbméter / óra.
A kf a vödör töltési tényezője, míg kl a talajlazulási tényező.