Tartalom
A Föld magja szilárd belső magból és folyékony külső magból áll, amelyek mindegyike főleg vasból készül. Ezen részeken kívül a köpeny, majd a kéreg, amelyen élünk. A földtudósok elméletük szerint a Föld magja felelős a bolygók mágneses mezőjéért, valamint a lemeztektonikáért.
Belső mag
A Föld belső magjának sugara valamivel több mint 1200 kilométer. Szilárd vasból és nikkel ötvözetből, valamint egy könnyebb elemből - valószínűleg az oxigénből - áll. A belső mag a Föld kialakulása óta lehűl, de hőmérséklete továbbra is hasonló a Nap felszínén lévő hőmérséklethez. Hőmérséklete miatt a benne lévő vas nem mágnesezhet.
Külső mag
A külső mag körülbelül 2200 km vastag, folyékony vasból és nikkel ötvözetből készül. Hűvösebb hőmérséklete van, mint a belső mag hőmérséklete, és a kandallóhoz legközelebb eső rész 4400 Celsius fokától a belső maghoz legközelebbi rész 6400 Celsius fokig terjed. A külső magok mobilitása lehetővé teszi az elektromos áram generálását.
Mágneses mező
A Föld mágneses mezője nem a szilárd vas belső magjából, hanem a folyékony külső magban keletkező áramokból származik, amelyek a „dinamóhatás” néven ismert jelenségből származnak. A Föld forgása segít előidézni ezt a hatást az áramok generálásával, csakúgy, mint a folyékony magban lévő fémekből felszabaduló szabad elektronok. A szabad elektronok, a folyékony külső mag és a nagy fordulatszám ilyen kombinációja alapvető szerepet játszik a mágneses mező létrehozásában. A mágneses mező erőssége mindhárom tényezőtől függ.
földrengések
Földrengés esetén szeizmikus hullámokat továbbít a földrengés fókuszából a Földön. A szeizmikus hullámok nem haladnak át a belső magon. A külső mag azonban szeizmikus hullámokat továbbít. A szeizmikus hullámok két típusa létezik: kompressziós vagy primer (P), hullámok és nyíró, vagy másodlagos (S) hullámok. Amikor az egyik ilyen típusú hullám áthalad a külső magon, akkor összenyomódnak és jelentősen lelassulnak. A tulajdonságok megváltozása miatt a hullámokat K hullámnak nevezzük, amikor belépnek a magba. Amikor a hullámok ismét elérték a felszínt, segíthetnek a tudósoknak meghatározni, hogy a földrengés honnan származik.