Tartalom
"Skeleton Lake-nek" hívják.
Az Indias Himalája hegységben fekszik, körülbelül 16 500 méter tengerszint feletti magasságban. A 130 méter széles Roopkund-tó (ahogy hivatalosan neve) az év nagy részében fagyott marad, ám amikor az időjárás felmeleged, a tó zavaró meglepetést idéz elő: több száz emberi csontváz, néhányukban még a test is megőrizve van.
A tudósok évek óta kíváncsi, hogy honnan származnak ezek a csontvázak, és egy új genetikai elemzés néhány választ kínál.
Idegenek a tóban
Még mindig ismeretlen, hogy kik voltak ezek az emberek, és hogy kerültek a Skeleton-tóba. A New York Times beszámolója szerint sokan úgy vélik, hogy egyszerre haltak meg egyetlen katasztrófaes esemény miatt, valószínűleg több mint 1000 évvel ezelőtt. Indiában, az Egyesült Államokban és Németországban azonban a tudósok nemrégiben genetikai elemzést végeztek, amely potenciálisan megcáfolja ezt az elméletet.
A Nature.com-on, augusztus 20-án közzétett tanulmányban 38 csontvázat értékeltek a tóról, DNS-jük felhasználásával arra a következtetésre juttatva, hogy a halottak Roopkundban több fordulóban gyűltek össze, és ezeréven át terjedtek.
Mi történt valójában
A genetikus és antropológus Jennifer Raff elmondta a New York Timesnak, hogy az új tanulmány "sokkal gazdagabb képet nyújt a webhely lehetséges történeteiről", mint a korábbi erőfeszítések. A sziklacsúszdák, az emberi tevékenység és a vándorló jég zavarja a maradványokat az évek során, így nehéz megérteni, hogy mikor és miként haladtak a halottak a Skeleton-tóhoz.
Ennek a tanulmánynak a genetikai elemzése azonban hozzájárult a befagyott temető dekódolásához. A kutatók a tucatnyi csontvázmintából extrahálták a DNS-t, amely végül 23 férfit és 15 nőt azonosított, akik három genetikai csoportba illeszkednek. E minták közül 23-ban a modern dél-ázsiai ősökre jellemző ősök tartoztak, és maradványaikat több alkalommal letétbe helyezték a hetedik és a tizedik század között.
A tóban a 17. és a 20. század között további két genetikai csoport jelent meg: az egyik csontváz Kelet-ázsiai származásúak, 14 pedig a Földközi-tenger keleti ősének származási helyei.
Tehát a tudósok többet tudnak, mint régen a Skeleton-tó hulláiról, de még mindig nem tudják, hogyan jutottak el oda.
A tanulmányok története
Kumarasamy Thangaraj, az indiai CSIR-sejt- és molekuláris biológiai központ genetikusa 10 évvel ezelőtt elindította a tó kutatását, amikor 72 váz mitokondriális DNS-ét szekvenálta a Science Alert szerint. Thangaraj és kollégái arra a következtetésre jutottak, hogy a tóból származó több csontváz a helyi indiánok származását mutatta be, míg mások úgy tűnt, hogy Nyugat-Eurázsiaból származnak. További vizsgálatok onnan indultak, végül a jelenlegi genetikai elemzés csúcspontjává váltak.