Tartalom
A viszkozitás egy mérhető mennyiség, amely a folyadék vastagságát jelöli. Egy viszonylag vékony folyadék, például víz alacsonyabb viszkozitással rendelkezik, mint egy vastagabb folyadék, például méz vagy olaj. A mérést Jean Léonard Marie Poiseuille francia fizikus fedezte fel. Manapság a metrikus rendszer mérési egységekben (vagy poiseuille-ben) méri a fizikus tiszteletére.
Életrajz
1799-ben Párizsban született Poiseuille 1815-ben kezdte meg a fizika tanulmányozását az École Polytechnique egyetemen, de az iskola a következő év bezárásakor távozott. Váltott az orvostudományra, és 1828-as értekezésében bemutatták az U-cső higanymanométernek vagy hemodinamométernek nevezett eszközt. A kutyák és a lovak vérnyomásának mérésére használták, és az orvosi iskolákban használták az 1960-as évekig. Poiseuille karrierje hátralévő részében a véráramra koncentrált.
A felfedezés
Poiseuille továbbra is a véráramra összpontosított, amikor 1829-ben kezdte el gyakorlását. Üvegcsövekből készült készüléket megalkotott, amelyet melegíteni és hűteni lehet, hogy különféle vastagságú folyadékokkal kísérletezzen. Felfedezte, hogy a cső nyomása, hőmérséklete, átmérője és hossza mind befolyásolja a viszkozitást. Felfedezte az egyenletet - amelyet ma Poiseuilles törvénynek hívnak -, hogy mind a négy tényezőből kiszámítsa a viszkozitást. Az egyenlet felhasználható az emberi vér és az olvadt láva viszkozitásának meghatározására.