Tartalom
A "dielektromos" és "szigetelő" egyaránt az elektromos szigetelésre utal. Megakadályozzák a rövidzárlatot és megóvják az embereket az áramütéstől. A dielektromos bontási teszt és a szigetelési ellenállás teszt ugyanazon alapvető célkitűzés, hogy igazolja a szigetelés hatékonyságát, de eltérő módszereket alkalmaznak.
Dielektromos lebontás
A dielektromos bontási teszt során a műszaki szakemberek a szokásosnál magasabb feszültséget alkalmazzák az elektromos alkatrészekre annak meghatározására, hogy a feszültség hol alakul ki a szigetelés és elkezdi vezetni az áramot. Ezt nevezik bontási feszültségnek.
Szigetelési ellenállás
A szigetelési ellenállás teszt célja a szigetelés vagy dielektrikum ellenállásának mérése. Ebben a vizsgálatban a szakember mérsékelt feszültséget ad a szigetelésnek azzal a céllal, hogy megmérje a rajta áramló áramot. Ezután az Ohms törvény számítását használja, a feszültséget elosztva az árammal, hogy megkapja az ellenállást. Mivel a mért áram kicsi lesz, milliamperben vagy mikroamperben, az ellenállás több millió ohm lesz, ami jellemző a szigetelőre.
Az alkalmazás előnyei
Mindkét teszt hasznos információt nyújt a tervezők, a szakemberek és a felhasználók számára. A tervezők felhasználhatják a dielektromos bontásból és a szigetelési tesztből származó információkat az alkatrészek szigetelésének újratervezéséhez vagy átcsomagolásához, vagy egyszerűen belefoglalhatják az dielektromos meghibásodás és a szigetelési ellenállás értékeit az alkatrész specifikációs lapjára.