Példák párologtatásra és desztillációra

Posted on
Szerző: Louise Ward
A Teremtés Dátuma: 4 Február 2021
Frissítés Dátuma: 20 November 2024
Anonim
Példák párologtatásra és desztillációra - Tudomány
Példák párologtatásra és desztillációra - Tudomány

Tartalom

Az anyag természetesen szilárd, folyékony és gáznemű fázisokban létezik, és lehetséges a fázisok közötti átmenet. A párolgás a folyadékból a gáz állapotba eső fázisváltás. Folyamatosan előfordul a környezetben. A párologtatással ellentétben a desztilláció nem természetes előfordulás. A desztilláció során azonban a fázis folyadékról gázra és vissza folyadékra változik.


Párolgási folyamat

Ha egy folyadék molekulái hőt nyernek a környezetből elegendő energiát, akkor gőzzé alakulnak. A párolgás a folyadék felületén történik, nem az egész testben vagy a térben. Párolgás esetén a gőz nyomása alacsonyabb, mint a környező légkör nyomása. A kondenzáció ellentétes a párolgással. Akkor fordul elő, amikor a gőz hőmérséklete lehűl, így a gőz visszafolyik folyadék formájában.

Példák párolgásra

A párolgás két ismert példája az izzadás és az esőciklus. Ha forró vagy erőteljes tevékenységet végez, a test izzadságot termel. A bőrön lévő verejték energiát nyer a testből, és végül elpárolog, viszont lehűt. Időjárási viszonyok között az eső ciklus során a párolgást demonstrálják. A föld felszínén lévő víz elpárolog és továbbhalad a légkörben, ahol a hűvösebb. A hidegebb hőmérsékletek miatt a gőz visszacseppen a vízcseppekké, amelyek felhőket képeznek. Amikor a felhő telített lesz, a cseppek esőként a földre esnek.


Desztillációs folyamat

A desztilláció egy ellenőrzött eljárás, amelyet általában a kémiában használnak a folyadékkeverékek elválasztására. Az eljárás során folyadékot forralunk fel, majd a gőzt összegyűjtjük, miközben lehűl és visszafolyik folyadék formájában. A forráspont hasonló a párologtatáshoz, mert mindkét folyamat folyadékot gázzá alakít. Amikor egy folyadék forraljuk, a molekulák több energiát nyernek, és a gőznyomás meghaladja a légköri nyomást. A nyomáskülönbség miatt a folyadékon áthaladó gázbuborékok fel tudnak emelkedni és gőzként kiszivárogni. A különböző vegyületek forráspontja eltérő, így egy folyékony keverékben az alacsonyabb forráspontú vegyületek először elpárolognak.


Példák a desztillációra

A desztillációt amellett, hogy a kémiai laboratóriumban használják, sok más kereskedelmi eljáráshoz is felhasználják. A sós vizet desztillációval édesvízré alakítják. Az üzemanyag különféle formáit, például a benzin desztillációval választják el a nyersolajtól. Az alkoholos italokat desztillációval állítják elő. Az alkoholt a keverék többi részéből forraljuk, és koncentrált formában összegyűjtjük.