Tartalom
- Az erdőirtás mely ökológiai kérdéshez vezethet?
- A fák elvesztése hozzájárul a tömegpusztuláshoz
- Az erdőirtás szárítóvá teszi a levegőt és elősegíti a talaj erózióját
A nemzetközi tudományos közösség évek óta ismeri az erdőirtás negatív hatásait, és Brazília, az egyik leginkább érintett ország, 2004-ben fellépte annak megfékezésére. Ezen erőfeszítések ellenére az erdőirtás üteme egyre gyorsabban növekszik. 2016-ban az erdőirtás mértéke ebben az országban 29 százalékkal haladta meg az előző évben rögzített értéket. Korábban az arány átlagosan 24 százalékkal nőtt évről évre.
Brazília ad otthont az Amazon medencéjének és az esőerdőknek, ám ez nem egyedül az erdőirtási problémákkal küzdő ország. Honduras elvesztette erdőterületének felét, Nigéria pedig a fák mindössze 10% -át kivágta. A Fülöp-szigetek, Ghána, Indonézia és Nepál sok más ország között van, amelyeket veszélyesen erdőirtanak. A fákat elsősorban a szarvasmarha-tételek és a kis mezőgazdaság számára takarítják meg, de a fakitermelés sok helyen továbbra is fontos gazdasági tevékenység. Ezenkívül az erdőtüzek évente több milliárd fát igényelnek. 2016-ban Új-Zéland területével megegyező erdőborítási veszteséget számoltak el.
Az erdőirtás hatásai nemcsak a fákat veszítő országok számára, hanem a globális közösség egészének is jelentősek. Ide tartoznak az állatok és emberek élőhelyének elvesztése, a talaj eróziója, a szárazabb levegő és a melegebb bolygó.
Az erdőirtás mely ökológiai kérdéshez vezethet?
A fák fontos szén-dioxid-elnyelő. Egy fa évente 48 font szén-dioxidot képes felszívni. Szűrheti a levegőt más szennyező anyagok felvételével. Amikor a fa eltűnik, a fotoszintézishez felhasznált szén-dioxid vagy a légkörben marad, vagy felszívódik az óceánokban, amelyek egyre savanyultabbá válnak és kevésbé képesek felszívni többet. A szén-dioxid üvegházhatású gáz. Segít létrehozni egy "mennyezetet" a légkörben, amely megakadályozza a talajhő szóródását az űrben. Más szóval, az erdőirtás közvetlenül a globális felmelegedéshez vezet, amely a modern emberiség egyik legsúlyosabb ökológiai kérdése.
A fák elvesztése hozzájárul a tömegpusztuláshoz
Napi mintegy tucat különféle faj kihalt, és a tudósok azt jósolják, hogy az összes faj 30–50 százaléka kihalhat a 21. század közepére. Ez az erdőirtás újabb vádatlan következményei. A fák kivágása eltávolítja a falakban élő állatok, madarak és rovarok élőhelyét, valamint a globális felmelegedést, amelyhez az erdőirtás hozzájárul, halakat, kétéltűeket és más lényeket öl meg. Az élőhely elvesztése társadalmi kérdéseket vet fel az erdőben élő emberek számára is, akiknek áttelepülniük kell a lakott területre.
Az erdőirtás szárítóvá teszi a levegőt és elősegíti a talaj erózióját
Mindenki tudja, hogy a fák árnyékot teremtenek, és hogy a fa körül a levegő hűvösebb. Ez részben azért van, mert a fa a vizet átjuttatja a légkörbe. Amikor a fa eltűnt, a környező levegő szárazabb és forróbb. Ez megnehezíti a víztől és a fák árnyékától függő lombozat és növények túlélését.
A fa gyökerei elősegítik a talaj megkötését és megakadályozzák, hogy az elmossa. Ha a gyökerek már nem ott vannak, a talajerózió rendkívüli lehet, különösen heves esőzések esetén. A katasztrofális földcsuszamlások vízszinteket okozhatnak, a nagy talajeltolódási események pedig felhasználhatatlanná tehetik az épületet és a mezőgazdaságot is.