Tartalom
A glükóz, amelyet szőlőcukornak, vércukornak vagy kukoricacukornak is neveznek, a legegyszerűbb és az egyik elsődlegesen előforduló természetes cukor. A növények által természetesen előállított elsődleges fotoszintézis-termékként az élőlények erősen használják fő energiaforrásként, és a sejtek légzéséhez szükségesek. Kémiai szempontból monoszacharid szénhidrát, és építőköveként szolgál az összetett cukrokhoz, például a keményítőhöz.
TL; DR (túl hosszú; nem olvastam)
A glükóz szénhidrogén, tehát szén- és hidrogéntartalmat tartalmaz - ahogy kitalálta -. Ezenkívül oxigént is tartalmaz.
Szén
A szén az univerzum negyedik legszélesebb körben előforduló eleme, amely megtalálható az összes ismert élőlényben, és ez teszi az ismert élet kémiai alapját. Minden glükóz-molekula hat szénatomot tartalmaz. Ezek közül az egyiket oxigénatommal és hidrogénatommal egyenként egy atomcsoportba csoportosítva aldehidcsoportot képeznek, ami glükózt aldohexózzá teszi. A szén egyaránt hulladék termék és energiaforrás a celluláris légzésben, amely glükózmolekulákkal fordul elő, és képezi az alapelemet a glikolízis celluláris légzési ciklusaiban és az azt követő Krebs-ciklusban, amelyben a glükóz energiává alakul. A glükóz más energiavegyületekké is átalakulhat, például galaktózzá, ha egy szén elemet oxidál a glükóz molekulában.
Hidrogén
A világegyetem legkönnyebb és legszélesebb körben előforduló eleme a hidrogén az egész világegyetem tömegének csaknem háromnegyedét teszi ki. Mindegyik glükózmolekulában 12 hidrogénatom található. Noha nem kötődik közvetlenül a szénhez elemi formájában, a két elem nem elemi formái közötti reakciók olyan szén-hidrogénkötést tartalmazó molekulákat képeznek, amelyek a legtöbb, ha nem az összes szerves vegyületben megtalálhatók, például a glükózban. Magas reakcióképessége az elektronegatív elemekkel, beleértve az oxigént, erős kötéseket eredményez azokkal az elemekkel, amelyeket hidrogénkötéseknek hívnak. A hidrogénkötések és a hidrogén-szén kötések képezik az összes szénhidrát, például a glükóz alapját. A hidrogének elhelyezése a glükóz-molekulában szintén fontos, mivel attól függően, hogy a szén és az oxigén kötődik-e, a hidrogének elhelyezése meghatározza, hogy a glükóz-molekula "dextro" vagy "levo" típusú cukor. Ez létfontosságú, mivel a dextro-glükóz-molekulák metabolizálhatók, és a levo-molekulák nem.
Oxigén
Az oxigén néhány szerves vegyület építőeleme. Ez az univerzum harmadik legszélesebb körben előforduló elem hidrogén és hélium után, és szerves része az élőlényekben található összes szerkezeti vegyületnek, beleértve az összes szénhidrátot. A szénhidrátok, például a glükóz képezik a szerves vegyületekben található oxigén legnagyobb részét. Egy glükóz molekula hat oxigénatomot tartalmaz. A glükózban lévő oxigén létfontosságú szerepet játszik az aerob légzésben, amelynek során a glükóz oxidálódik, hogy energiát szabadítson fel (a víz és a szén-dioxid szintén a glükóz oxidációjának melléktermékei).