Tartalom
- Gázok légkörünkben: összetétel
- A légkör öt rétege
- Légköri tények az időjárásról
- A bolygó fűtése
- Az ózonréteg
A Föld felszíne körül és akár több ezer kilométerre elérve egy láthatatlan réteget húz, amely lehetővé teszi az élet ezen a bolygón. Az atmoszféra, amelyben élnek az élőlények, annak eredményeként jött, hogy a Föld a harmadik bolygóként helyezkedik el a Nap által, és milliárd éves gázfelhalmozódással párosul.
A légkörünkben levő gázok alkotják a levegőt, amelyet az organizmusok belélegznek, minden időjárást, amely a föld minden sarkában bekövetkezik, és a védő réteget, amely a nap sugarai megóvja az életkárosodást.
Gázok légkörünkben: összetétel
A légkörben levő gázok körülbelül 99% -át nitrogén- és oxigénmolekulák alkotják. A gáz argon a legszélesebb elem a teljes légkör 1% -án. A gáznemű víz a légkörben is létezik. A szén-dioxid, a metán és más gázok nyomai, valamint a mikroszkopikus molekulák, például a tengeri só és a szilikát por szintén helyet foglalnak el a Föld légkörében.
A Föld múltjában az oxigén hiány volt, míg más gázok, például a hidrogén és a hélium bőségesebbek voltak, bár manapság csak nyomokban jelennek meg.
A légkör öt rétege
••• Csád Baker / Photodisc / Getty ImagesA légkör öt rétegéből a Föld felületéhez legközelebbi réteg a troposzféra. Szinte 20 kilométerre (körülbelül 13 mérföld) fekszik a bolygók felszíne felett, és a teljes légkör tömegének körülbelül 75 százalékát tartalmazza.
A következő réteg, a sztratoszféra, a troposzféra felső határától 50 kilométerre (kb. 31 mérföld) nyúlik a légkörbe, és tartalmaz egy ózonréteget, amely megvédi a Föld lakóit a nap káros sugaraitól.
A légkör leghidegebb része a mezoszféra, ahol a hőmérséklet egészen 100 Celsius fokig (148 Fahrenheit fok) negatív lehet. A meteorok általában a mezoszférában égnek fel.
A leghidegebb réteg mellett található a légkör legmelegebb rétege: a termoszférában. A hőmérséklet körülbelül 1500 Celsius fokot (2730 Fahrenheit fok) is elérheti. A légkör öt rétegének legkülső része a exoszféra. Az exoszféra minimális mennyiségű gázt tartalmaz, mivel a Föld gravitációja nem képes megtartani ezeket a gázokat, és átadja azokat a világűrnek. Ebben a rétegben sok műholdas pálya fut.
Légköri tények az időjárásról
Minden időjárás, ami a Földön történik, a troposzférában fordul elő. Még a legmagasabb felhők sem terjednek gyakran ezen a réten; A felhők általában a troposzférában képződnek és szétszóródnak, bár néhány felhő eljut a sztratoszférába.
A nap melegíti a Föld felületét, és ez a meleg levegő, amely vízgőzt hordoz magával, magasabbra emelkedik a troposzférába. A vízgőz lehűlésekor felhők képződnek. Amikor a felhők már nem tudják tartani a vizet, csapadék eső, hó vagy jégeső formájában esik a Föld felszínére.
A bolygó fűtése
••• Photos.com/Photos.com/Getty ImagesHa a Földnek nem lenne olyan vastag légköre, akkor valószínűleg soha nem alakulna ki az élet. A légkör bezárul a bolygó körül, és elnyeli a nap hőjét. A tudósok összehasonlítják ezt a melegítő hatást az üvegházhatással. A napfény behatolhat a légkörbe, felmelegítheti a talajt és a vizet, de a hő egy része visszaverődik az űr felé.
Ez a hő azonban nem jut el az űrbe, hanem bizonyos gázok, például szén-dioxid és metán által a légkörben csapdába esik. Ez a folyamat miatt a Föld mérsékelt hőmérsékleten marad.
Az ózonréteg
A nap sugarai életet adnak a Földön élő szervezeteknek, de a kibocsátott sugárzás az élőlényeket is károsíthatja. Az ultraibolya vagy az ultraibolya ultraibolya sugarak az embereket bőrrákokhoz és szürkehályoghoz vezetik, olyan állapotban, amikor a szemlencsék átlátszatlanná válnak.
Az egyik legfontosabb légköri tény az ózongáz speciális védőrétegéről szól, amely elsősorban a sztratoszférában létezik. Az UV-sugarak nagy része megakadályozza, hogy a Földön élő szervezeteket elérjék. Ha az UV sugarak érintkezésbe kerülnek az ózonnak nevezett molekulával, amely három oxigénatomból áll, az oxigénatom szétesik; ez a reakció elnyeli az ultraibolya sugárzás energiáját. Ez a sugár többé nem károsítja a bolygók felszínén lévő organizmusokat.