Tartalom
- Hipotézisek és a tudományos módszer
- Tudományos javaslatok
- Érvényes felhasználások a javaslatokhoz
- A javaslatok hátrányai
A „javaslat” és a „hipotézis” kifejezések egyaránt vonatkoznak egy adott tudományos kérdésre adott lehetséges válasz megfogalmazására. Különösen egy javaslat foglalkozik a két létező fogalom közötti kapcsolattal. A kettő közötti fő különbség az, hogy a hipotézisnek tesztelhetőnek és mérhetőnek kell lennie, míg egy javaslat tiszta fogalmakkal foglalkozik, amelyekre jelenleg nem áll rendelkezésre laboratóriumi vizsgálat.
Hipotézisek és a tudományos módszer
A hipotézis megfogalmazása az elmélet tudományos módszer szerinti kidolgozásának kezdeti lépése. Ez egy kutatott és munkamódszereken alapuló képzett kitalálás. Ahhoz, hogy egy hipotézist érvényesnek lehessen tekinteni, meg kell adnia egy előrejelzést, amelyet a tudósok megismételhető kísérlettel tesztelhetnek. Ha egy hipotézist nem lehet hamisítani kísérletezéssel, akkor nem tekinthető érvényes tudományos elmélet részének.
Tudományos javaslatok
Egy állítás hasonló egy hipotézishez, de fő célja két fogalom közötti kapcsolat felkutatása abban a helyzetben, amikor a kapcsolatot nem lehet kísérlettel igazolni. Ennek eredményeként nagymértékben támaszkodik a korábbi kutatásokra, ésszerű feltételezésekre és a meglévő korrelációs bizonyítékokra. Egy tudós felhasználhatja egy javaslat további kutatásának ösztönzésére vagy kérdés feltevésére, abban a reményben, hogy további bizonyítékokat vagy kísérleti módszereket fedeznek fel, amelyek tesztelhető hipotézist tesznek erről.
Érvényes felhasználások a javaslatokhoz
Az állítások fontos szerepet játszhatnak a tudományos folyamatban. Két fogalom közötti kapcsolat felkínálásával egy tudományos javaslat ígéretes kutatási területeket tehet fel a kutatók számára. Azon tanulmányi területeken, ahol ritkán lehet érvényes hipotéziseket tenni, egy javaslat általános feltételezésként szolgálhat, amely támogathatja a további spekulációt. Ez rendkívül összetett rendszerekben fordulhat elő, például a szociológia és a közgazdaságtan által kezelt rendszerekben, ahol a kísérleti teszt megfizethetetlenül drága vagy nehéz. Az állítások azokon a vizsgálati területeken is értékesek, ahol kevés bizonyíték áll fenn, például a régészeti és paleontológiai vizsgálatokban, amelyekben csak a bizonyítékok töredékeit fedezték fel.
A javaslatok hátrányai
Mivel egy állítás nem támaszkodik a vizsgálható adatokra, ezt tudományos szempontból nehezebb megcáfolni. Csak meggyőzőnek és belsőleg következetesnek kell lennie, hogy érvényesnek tűnjön. Ugyanakkor az a javaslat, amely kielégíti mindkét feltételt, helytelennek vagy pontatlannak bizonyult, amikor új tesztelhető adatok állnak rendelkezésre. Rendkívül nehéz lehet legyőzni a hosszú időn át általánosan elfogadott állításokra hitelesítést, még akkor is, ha más kutatók valószínűbb állításokat tesznek elő.