Tartalom
A nikotinamid adenin-dinukleotid vagy NAD minden élő sejtben található, ahol koenzimként működik. Van egy oxidált formában, NAD +, amely képes hidrogénatomot elfogadni (azaz egy protont), vagy redukált formában, NADH, amely hidrogénatomot adhat el. Ne feledje, hogy a "proton adományozása" és az "egy elektronpár elfogadása" ugyanazon fordítást jelent a biokémiában.
A nikotinamid-adenin-dinukleotid-foszfát, vagy a NADP + hasonló funkciójú molekula, amely eltér a NAD + -ától abban, hogy további foszfátcsoportot tartalmaz. Az oxidált forma NADP +, míg a redukált forma NADPH.
NADH alapok
A NADH két foszfátcsoportot tartalmaz egy oxigénmolekulával. Minden foszfátcsoport kapcsolódik egy öt széntartalmú ribózcukorhoz. Ezek közül az egyik egy adenin molekulához kapcsolódik, míg a másik egy nikotinamid molekulához kapcsolódik. Az NAD + -ról NADH-ra való átmenet kifejezetten a nikotinamid gyűrűszerkezetében levő nitrogén molekulánál történik.
A NADH az elektronok elfogadásával és adományozásával vesz részt az anyagcserében, miközben az energiát a celluláris citromsav vagy trikarbonsav (TCA) ciklusából áramlik. Ez az elektronszállítás a sejtes mitokrondrium membránokban fordul elő.
NADPH alapok
A NADPH két foszfátcsoportot is tartalmaz egy oxigénmolekulával. A NADH-hoz hasonlóan, minden foszfátcsoport öt széntartalmú ribózcukorhoz kapcsolódik. Ezek közül az egyik egy adenin molekulához kapcsolódik, míg a másik egy nikotinamid molekulához kapcsolódik. A NADH esetétől eltérően, ugyanakkor az adeninnel összekötő öt szénszénből álló ribózcukor második foszfátcsoportot hordoz, összesen három foszfátcsoportra. A NADP + -ról a NADPH-ra történő átmenet ismét a nikotinamid gyűrűszerkezetében levő nitrogén-molekulán megy végbe.
A NADPH fő feladata a szénhidrátok szintézisében való részvétel a fotoszintézisű szervezetekben, például a növényekben. Segíti a kalvin-ciklus táplálását. Ezenkívül antioxidáns funkcióval is rendelkezik.
A NADH és a NADPH javasolt funkciói
A sejtek metabolizmusának fentiekben ismertetett közvetlen hozzájárulása mellett mind a NADH, mind a NADPH részt vehet más fontos fiziológiai folyamatokban, ideértve a mitokondriális funkciókat, a kalciumszabályozást, az antioxidációt és ennek megfelelőjét (oxidatív stressz létrehozása), a génexpressziót, az immunfunkciókat, az öregedési folyamat és a sejthalál. Ennek eredményeként néhány biokémiai kutató azt javasolta, hogy a NADH és a NADPH kevésbé bevált tulajdonságainak további vizsgálata jobban megismerhesse az élet alapvető tulajdonságait, és stratégiákat tárjon fel nemcsak a betegségek kezelésére, hanem az öregedési folyamat lassítására is.