Tartalom
- TL; DR (túl hosszú; nem olvastam)
- Általános polimer szerkezet
- Lineáris polimerek felépítése
- Elágazó polimerek szerkezete
- A térhálósított polimerek szerkezete
A polimer általános kifejezés minden olyan molekula számára, amely kisebb ismétlődő részek hosszú húrja. A lineáris és elágazó polimerek közötti különbség szerkezetükön alapul.
TL; DR (túl hosszú; nem olvastam)
Túl hosszú; nem olvastam (TL: DR)
A polimer általános kifejezés bármely molekula számára, amely egy hosszabb, kisebb ismétlődő részekből áll, amelyeket szén-szén kötések képeznek. A kötések hosszú egyenes láncokat képezhetnek, amelyeket lineáris polimerekként ismertek, vagy részei elágazhatnak a láncból, elágazó polimereket képezve. A polimerek térhálósíthatók is lehetnek.
Poly egy olyan előtag, amely azt jelenti, hogy „sok”. A mer egy utótag, amely jelentése „rész” vagy „egység”.
A gyártás során a polimereket gyakran műanyagnak tekintik, mivel sok műanyag, például műanyag, kőolajból származó polimerek. Ugyanakkor sok különböző polimer van (mind a természetben előforduló, mind a mesterséges), amelyek különböző részekből készülnek. Az, hogy az egységek hogyan kapcsolódnak össze a polimer lánccal, meghatározzák a polimerek tulajdonságait és nevét. A különféle szerkezetű polimereket lineáris, elágazó polimereknek vagy térhálósított polimereknek nevezzük.
Általános polimer szerkezet
A polimereket hosszú, ismétlődő szén-szén kötések láncaiból állítják elő, amelyek összekapcsolják a monomereket, amelyek a lánc legkisebb egyedi részét képezik. Számos közönséges polimert kőolajból és más szénhidrogénekből készítenek, mások természetesen fordulnak elő. Például a mesterséges polietilént az etilén molekulák láncából képezik. A természetben előforduló keményítőt hosszú glükózmolekulákból állítják elő. Néhány polimer lánc csak néhány száz egység hosszú, míg mások potenciálisan végtelen hosszúak lehetnek. Például a természetes gumiban levő molekulák annyira összefonódnak, hogy egy egész gumiszalagot egyetlen nagy polimermolekulának lehet tekinteni.
Lineáris polimerek felépítése
A legegyszerűbb polimer egy lineáris polimer. A lineáris polimer egyszerűen egy lánc, amelyben az összes szén-szén kötés egyetlen egyenes vonalban létezik. A lineáris polimerekre példa a tetrafluoretilénből előállított teflon. Ez egy egyszálú egység, amely két szénatomból és négy fluoratomból készül. A kialakításuk során ezek a lineáris polimerek szálszálakat hozhatnak létre, vagy olyan hálót képezhetnek, amely nagyon erős és nehezen átereszthető.
Elágazó polimerek szerkezete
Elágazó polimerek akkor fordul elő, amikor az egységcsoportok elágaznak a hosszú polimer láncból. Ezek az ágak oldalsó láncokként ismertek, és ismétlődő struktúrák nagyon hosszú csoportjai lehetnek. Az elágazó polimereket tovább lehet kategorizálni annak alapján, hogy azok miként levágnak a fő láncból. Sok ágú polimereket ismertek dendrimerek, és ezek a molekulák hűtéskor hevedert képezhetnek. Ez a polimert ideális hőmérsékleti tartományban erősé teheti. Melegítés közben mind a lineáris, mind az elágazó polimerek lágyulnak, mivel a hőmérsékleti vibráció legyőzi a molekulák közötti vonzó erőket.
A térhálósított polimerek szerkezete
A térhálós polimer hosszú láncokat alkot, akár elágazó, akár egyenes vonalúak, amelyek kovalens kötéseket képeznek a polimer molekulák között. Mivel a térhálósított polimerek kovalens kötéseket képeznek, amelyek sokkal erősebbek, mint a többi polimer láncokat vonzó molekulák közötti erők, az eredmény egy erősebb és stabilabb anyag. Erre példa a természetes gumi vulkanizálása, azaz azt melegítik, így a gumi polimer láncában lévő kénmolekulák kovalens kötéseket képeznek egymással. Ez a szilárdsági különbség észrevehető, ha összehasonlítjuk az autó gumiabroncsának merevségét, merevségét és tartósságát a gumicsík merevségével, merevségével és tartósságával.