Tartalom
A Föld egész összetételének megvitatásakor a geológusok fogalmilag több rétegre osztják a Földet. Az egyik ilyen réteg a kéreg, amely a bolygó legkülső része. A litoszféra nem egyéni réteg, hanem egy, a Föld két rétegéből álló zóna, amely magában foglalja a kéreg részét.
A Föld Rétegei
A Föld három rétegből áll: kéreg, köpeny és mag. A mag, a legbelső réteg vasban gazdag és nagyon sűrű. Ezt tovább lehet osztani a belső és a külső magba. A köpeny a Föld köztes rétege, és felosztható a belső és a külső köpenyre. A köpeny nagy része vastag folyadék, amely áramokban mozog, de a külső köpeny legkülső része szilárd. Ez a rész és a szilárd héj alkotja a litoszférát.
A köpeny és a litoszféra
A köpeny magma nevű olvadt kőzetből áll. Ez a magma olyan áramokban áramlik, amelyeket a nehezebb ásványok lehűlése és elsüllyedése, valamint a könnyebb ásványok felmelegedése és emelkedése határoz meg. A köpeny legfelső része, kivéve a legfelső részét, az asztenoszféra része, amely a belső Föld folyadékzónájára utal. A köpeny legfelső része alkotja a litoszféra alsó részét. Átlagosan 30 kilométer vastag, de vastagsága a litoszféra ezen részének életkorától, valamint a hőmérsékleti és nyomásviszonyoktól függ. A köpeny nagyrészt nehéz ultrahatású kőzetekből áll, mint például az olivin.
A kéreg és a litoszféra
A kéreg alkotja a litoszféra felső részét. Könnyűbb anyagból készül, mint a köpeny és a mag, főleg mafikus és felsikus kőzetekből, például gránitból. Noha a Föld legvékonyabb rétege, mindössze 60-70 kilométer vastagságban, a litoszféra legnagyobb részét képezi, és a Föld azon része, amely az életet támogatja. A kéreg felületét a litoszféra olyan jellemzői alakítják ki, amelyek olyan formációkat okoznak, mint a hegyek és a hibás vonalak. A kéregnek a kontinenseket alkotó része könnyebb ásványokból áll, mint a kéregnek az a része, amely az óceáni padlót képezi.
A litoszféra fontossága
A litoszféra, a Föld rétegeivel ellentétben, nem összetétel, hanem viselkedés határozza meg. A litoszféra hideg, legalább a folyékony asztenoszférához viszonyítva, és szilárd. Szabadon lebeg a felső köpeny folyékony magma tetején, és tektonikus lemezeknek nevezett különálló szakaszokra oszlik. A litoszféra vastagsága változhat, az idősebb részek vastagabbak, de átlagosan 100 kilométer magasságra hajlanak. A litoszféra fiatal részeit az egyik tektonikus lemez lefelé irányuló mozgása és megolvadása alkotja egy másik alatt, egy szubdukciós zónának nevezett határon. Ezek a tektonikus lemezek közötti határok nagymértékben befolyásolják a föld felszínének alakját. A hosszirányban mozgó határvonalat transzformációs hibavonalnak nevezik, amely földrengéseket okoz. A vulkáni aktivitás a szubdukciós zónákban fordul elő, és kontinentális földmasszákat alkot, míg az eltérő határok az óceán fenekét képező magma-felfutást okozzák.