Az atom szerkezetének leírása magában foglalja az atommag megbeszéléseit és az atom elektronpályáinak megbeszéléseit. Egyszerűen fogalmazva, az elektronpályák koncentrikus gömbök a mag körül, ahol az elektronok tartózkodnak, és minden gömb egy adott energiaértékkel van társítva. Minél közelebb van az elektrongömb a atommaghoz, annál alacsonyabb az energiája az ebben a gömbben lévő elektronoknak. Az atomok kötésében két fő típusú orbitál vesz részt. Ezek az orbitálisok tartják a valencia elektronokat. Az s és p orbitálok részt vesznek az atomok egymáshoz való kötésében kovalens kötésekben. Ahogy továbblépünk a periódusos táblán, minden elem sor hozzáad egy új típusú pályát, amely elérhető az atom elektronjaihoz. Az atom elektronjai megtöltik az orbitális pályákat a legalacsonyabb energiájú pályáktól a legnagyobb energiapályáig, és mindegyik pálya két elektronot tart. Amikor két elektron elfoglalja az orbitálokat, akkor nagyobb energiájuk van, mint azoknak a pályáknak, amelyek csak egy elektronot tartanak.
Határozzuk meg az elektronok számát a kérdéses atomban. Az atomban lévő elektronok száma megegyezik az elem atomszámával.
Írja be a kérdéses elem elektronkonfigurációját. Töltsük meg az atom pályafutásait 1s, 2s, 2p, 3s, 3p, 4s, 3d, 4p és 5s sorrendben. Mindegyik orbital két elektronot képes tartani, mindegyik p orbitális hat elektronot képes tartani, és mindegyik d orbitális képes tartani 10 elektronot.
Meg kell határozni, hogy melyik orbitális orbitális töltött utoljára. Ezek az orbitálok tartalmazzák az elem valencia elektronjait. Például keresse meg a szilikon keringési pályáját. A szilícium a 14. számú elem, tehát 14 elektrontal rendelkezik. A szilícium számára elérhető 1/2-es, 2s, 2p, 3s és 3p körüli pályák. Az elektronok kitöltik az 1s, 2s, 2p és 3s körüli pályákat, és az utolsó két elektronot a 3p körüli irányba helyezik. A szilíciumnak négy valance elektronja van. Kettő a 3s körüli pályáról és a 2 a 3p körüli pályáról származik.