A térfogat százaléka jellemzi a gázkeverékek összetételét. Gázkeverék például a levegő, amely elsősorban oxigén- és nitrogéngázokból áll. A gázkeverékek betartják az ideális gázszabályt, amely meghatározza a gázmennyiség, a hőmérséklet és a nyomás közötti kapcsolatot. E törvény értelmében a térfogat arányos a gáz molszámával, ezért a mol százalék megegyezik a gázkeverékek térfogat százalékával. A tömegszázalék a keverékekben lévő gázok tömegére vonatkozik, és a kémiában a sztöchiometria számításához szükséges.
Írja le a gázkeverék összetételét. Például a keverék oxigént tartalmaz2 és nitrogén N2, és a megfelelő térfogatszázalékuk 70 és 30.
Számítsa ki a keverékben az első gáz moláris tömegét; ebben a példában az oxigén moláris tömege, O2 2 x 16 = 32 gramm / mol. Vegye figyelembe, hogy az oxigén atomtömege 16, és a molekulában az atomok száma 2.
Számítsa ki a keverékben lévő második gáz moláris tömegét; ebben a példában a nitrogén moláris tömege, N2 2 x 14 = 28 gramm / mol. Vegye figyelembe, hogy a nitrogén atomtömege 14, és a molekulában az atomok száma 2.
Ossza el az első gáz térfogatszázalékát 100-dal, majd szorozza meg a megfelelő móltömeget az első gáz tömegének kiszámításához a keverék egy moljában. Ebben a példában az oxigén tömege (70/100) x 32 = 22,4 gramm.
Osszuk el a második gáz térfogat% -át 100-dal, majd szorzzuk meg a megfelelő móltömeget a második gáz tömegének kiszámításához a keverék egy moljában. Ebben a példában az oxigén tömege (30/100) x 28 = 8,4 gramm.
Összeadjuk a gázok súlyát, hogy kiszámítsuk a keverék egy mol móltömegét. Ebben a példában a keverék tömege 22,4 + 8,4 = 30,8 gramm.
Ossza el az első gáz tömegét a keverék tömegével, majd szorozza meg 100-kal a tömegszázalék kiszámításához. Ebben a példában az oxigén tömegszázaléka (22,4 / 30,8) x 100 = 72,7.
Ossza el a második gáz tömegét a keverék tömegével, majd szorozza meg 100-kal a tömegszázalék kiszámításához. Ebben a példában a nitrogén tömegszázaléka (8,4 / 30,8) x 100 = 27,3.