Tartalom
A geofizika a földön belüli dolgok vizsgálata. A tudósok a felszíni sziklákat tanulmányozzák, megfigyelik a bolygók mozgását és elemezik a mágneses tereket, a gravitációt és a belső hőáramot, mindezt a bolygók belső felismeréséről. A Föld különálló szerkezeti vagy összetételi rétegekből áll - a kifejezések felcserélhetően használhatók - amelyek mindegyikének megvan a saját tulajdonságai.
A kéreg
A kéreg a Föld legkülső rétege. Ha szennyeződésen vagy mezőn sétálsz, akkor a földkéregben sétálsz. A kéreg főleg alumínium-szilikátokból áll. A szárazföldből álló kontinentális kéreg vastagsága 35–70 kilométer (22–44 mérföld), míg az óceáni kéreg, amely a tengerfenékből áll, 5–10 kilométer (3,1–6,2 mérföld) vastag.
A köpeny
A köpeny két részre oszlik, a felső és az alsó köpenyre. Az alsó köpenyt az alábbiak szerint nagyobb sűrűség jellemzi: Mindkét szakasz együttesen 2900 kilométer (1800 mérföld) vastag, és a Föld térfogatának 80% -át teszi ki. Elsősorban ferro-magnézium-szilikátokból áll. A köpeny nem olvadt, de az olvadásponthoz közeledik, ha 100-200 kilométerre lesz a bolygó felszíne alatt. A köpeny konvektív anyagot tartalmaz, amely cirkulálja a hőt és lehet a mozgás a tektonikus lemezekben.
Külső mag
A külső mag vastagsága 2300 kilométer. Olvadt, folyékony fémekből - vasból és nikkelből - és kisebb kénből áll. A geofizikusok úgy gondolják, hogy a külső mag felelős a Föld mágneses mezőjének irányításáért. Noha a tudósok nem tudják elemezni a külsõ mag anyagát, elsõsorban feltételezhetik, hogy folyadéka nyírási és kompressziós hullám viselkedésén alapszik, amikor áthaladnak rajta.
A belső mag
Mint a külső mag, a Föld ez a kompozíciós rétege is fémből áll. A külső magtól eltérően azonban szilárd fémmel rendelkezik. A belső mag szinte teljes egészében vasból áll, ám körülbelül 10% -át kénnek, nikkelnek vagy oxigénnek gondolják. 1200 kilométer (750 mérföld) vastag, ami a mag két részét a Föld átmérőjének több mint felében kombinálja.