Tartalom
- A párolgás okai
- A párolgást befolyásoló tényezők
- Egyéb módok A víz elhagyja a Föld felszínét
- A kondenzáció okai
A reggeli esőzuhanyból származó vízcseppek délre teljesen eltűnik. Meleg napon vízcseppek képződnek egy pohár jeges tea külső oldalán. Ezek a természetes események a párolgás és a kondenzáció eredményei, amelyek a vízciklus központi elemei. Bár a párolgás és a kondenzáció ellentétes folyamatok, mindkettőt a vízmolekulák kölcsönhatásba lépnek a körülötte lévő meleg vagy hideg levegővel.
A párolgás okai
Az elpárologtatás akkor következik be, amikor a folyékony víz vízgőzzé válik, és a víz kb. 90% -a folyókon, tavakon és óceánokon megy keresztül ilyen átalakuláson. A párolgás okát legkönnyebben megérteni, ha egy edényt forrásban lévő vízzel megvizsgál. Amint a fazékban lévő víz eléri a forráspontot, 100 Celsius fokot (212 fok Fahrenheit), látható, hogy vízgőz gőz formájában emelkedik fel az edényből. A hő a párolgás oka, és szükséges a vízmolekulák elválasztásához. Noha a folyamat gyakran nem fordul elő olyan gyorsan vagy nyilvánvalóan a természetben, mint a forrásban lévő edény, a hő még mindig működik, bárhol is van egy víztest, elválasztva a vízmolekulákat, hogy felfelé lehessen vinni, és átalakítja a vizet folyadékból egy gáz.
A párolgást befolyásoló tényezők
A szél sebessége, hőmérséklete és páratartalma mind befolyásolják a párolgást a természetben, bár nem a tényleges elpárolgás oka. Mind a szél, mind a magasabb hőmérsékletek miatt a folyékony víz gyorsabban elpárologhat. A szél növeli a felülettel érintkező teljes levegőmennyiséget, így nagyobb kapacitást biztosít a nedvesség megtartására. A magasabb hőmérsékletek növelik a levegőbe párologni képes nedvességmennyiséget. A magas páratartalom fordított hatással van a párolgásra. Mivel a levegő már viszonylag nagy mennyiségű vizet tart magában, korlátozott a további nedvesség mennyisége, amelyet elpárologtatva képes elviselni. Más szavakkal: a magasabb páratartalom lassítja a folyadék gázzá alakulását.
Egyéb módok A víz elhagyja a Föld felszínét
A párolgás nem az egyetlen módja annak, hogy a víz gőzzé alakul. A transzpiráció egy hasonló folyamat, amelynek során a növények levelei "lélegeznek" vizet, amely a gyökérből vízgőzként merül fel. A fagyasztott víz is elpárologhat, bár ezt a folyamatot szublimációnak nevezik. A gyors hőmérséklet-emelkedés miatt a hó azonnal megváltozik gőzzé az olvadás helyett. Ez a folyamat tovább szemlélteti a hőnek a párolgás során játszott jelentős szerepét.
A kondenzáció okai
A párolgáshoz hasonlóan a páralecsapódás a vízciklus részeként is bekövetkezik. A párolgással felfelé haladó vízmolekulák végül megfelelnek a hidegebb levegőnek a légkör magasabb szintjén. A meleg, nedves levegőben a vízgőz kondenzálódik, és nagyobb vízcseppeket képez, amelyek felhőkként láthatóak lesznek. Ennek oka a hőmérséklet változása. A hűvösebb levegő nem tudja elválasztani a vízmolekulákat, így ismét egyesülnek, és cseppek képződnek. Páralecsapódás akkor is fordul elő, ha a felhők nem láthatóak. Ahogy egyre több vízgőz kondenzál, tipikusan felhők képződnek. A csapadék következik, és a vízciklus újra kezdődik.