Tartalom
A statisztikákban a "p" betű egy adott esemény bekövetkezésének valószínűségét vagy egy adott paraméter valóosságát jelöli egy adott populációra vonatkozóan, de ha a populáció nagy, akkor gyakorlatilag lehetetlen vagy lehetetlen közvetlenül mérni. Alternatív megoldásként a statisztikusok mintát vesznek, amelyet meg lehet mérni, és az eredményt "p-kalap" -ként jelölik, amelyet p-ként írnak, háromszög alakú kalaptal rajta (^). Ez a mintavételi stratégia általános a politikai közvélemény-kutatások során, amelyek célja annak meghatározása, hogy az országban hány ember ért egyet egy bizonyos politikával, vagy jóváhagyja-e azt a munkát, amelyet egy kormánytisztviselő, például az elnök végez.
A P-kalap kiszámítása
A p-kalap tényleges kiszámítása nem kihívást jelent. Ehhez két számra van szüksége. Az egyik a minta mérete (n), a másik a kérdéses esemény vagy paraméter előfordulásának száma (X). A p-hat egyenlete p-hat = X / n. Szavakkal: A p-hatot úgy kapja meg, hogy elosztja a kívánt esemény előfordulásának számát a minta méretével.
Egy példa segít tisztázni ezt:
Egy közvélemény-kutatás azt kívánja meghatározni, hogy az amerikaiak miként értenek egyet a jelenlegi elnök politikájával. A szavazók 1000 választóval lépnek kapcsolatba és felteszik a kérdést: "Jóváhagyja-e az elnökök politikáját?" A közvélemény-kutatás 175 igen választ és 825 nem választ ad, tehát a szavazás p-hatása 175/1000 = 0,175. Az eredményeket általában százalékban adják meg, amely ebben az esetben 0,175 x 100 = 17,5 százalék.
A P-kalap jelentősége a közvélemény-kutatásokban
Noha a p-hat meghatározása lehetséges, p értéke továbbra sem ismert, és a konfidencia szintjeként ismert, hogy a p-kalap pontos megbízhatóságát mennyiben lehet megbízni. A P-kalap megbízható p ábrázolása csak akkor, ha a minta elég nagy és valóban véletlenszerű. Míg a politikai közvélemény-kutatók erőfeszítéseket tesznek a véletlenszerű minták biztosítása érdekében, ezt a gyakorlatban gyakran nehéz megtenni, és az eredmények gyakran torzak. A ferdülés elkerülhető, ha nagyobb mintákat vesznek, vagy megismételik a közvélemény-kutatást az ország különböző részein.
Egy másik tényező, amely befolyásolja a p-hat magabiztossági szintjét, a felmérésben szereplő válaszadók száma, akik valóban válaszolnak a kérdésre. Sokan hajlandóak válaszolni, és döntöttek abban, hogy megválaszolatlanok maradjanak, és minél inkább ezt teszik, annál kevésbé tudják a szavazók jelentõsen összekapcsolni a p-hatást a p-vel. Ennek egyik módja az egyszerű kérdések feltevése, amelyek igen vagy nem válaszokat igényelnek.