A boncolási mikroszkópokkal olyan tárgyakat lehet megvizsgálni, amelyek kicsit túl kicsi ahhoz, hogy szabad szemmel láthassák őket, de kevesebb nagyításra van szükségük, mint egy összetett mikroszkóppal. Az összetett mikroszkópok mozgatható orrdarabot tartalmaznak, amelyre több lencsét felszerelnek, míg az boncoló mikroszkópoknak csak egy lencséje van, amely felfelé és lefelé mozog. A nagyítás megváltoztatásához boncolási mikroszkóppal egyszerűen forgassa el a szabályozó oldalán található gombot.
Vizsgálja meg a nagyító gombot. Néhány boncoló hatókör teljes nagyítását felírják a nagyítógombra, így a meghatározáshoz nem kell megszoroznia.
Ellenőrizze a szemlencsét vagy a szemlencsét, hogy 10-szeres nagyítású-e. Bár a 10x nagyítás a leggyakoribb, mikroszkóponként és mikroszkóponként változhat. A nagyítást általában valahol a szemlencsén bélyegzik.
Nézze meg a boncolási mikroszkóp orrrészét, hogy megbizonyosodjon arról, hogy van-e egy másik objektív lencse a helyén. A boncolási skála nagyítását növelhetjük egy másik objektív lencsével.
Helyezze a mintát a színpadra, és nézze át a szemlencsén. Forgassa el a nagyító gombot, amíg az objektum nem lesz olyan nagy, amennyire szüksége van. Nézze meg a nagyítógombon lévő számot. Ezek a számok általában körülbelül 0,7 és 3 közé esnek, de mikroszkóponként és mikroszkóponként változhatnak.
Szorozzuk meg a szemlencsén lévő nagyítást (10x) az orrdarab bármelyik nagyításával (általában 1x, de ez több is lehet) a nagyítógomb számával a teljes nagyításhoz. Például, ha nincs további objektív és ha a nagyítógombot 1,5-re állítja, akkor a teljes nagyítás tízszeresére lenne 1,5, vagy a teljes nagyítás 15x legyen. Ez azt jelenti, hogy a boncoló mikroszkóp alatt látott tárgy 15-szer nagyobb, mint amit szabad szemmel látna. Ha van még egy objektív lencse, 2x nagyítással, akkor a teljes nagyítás kétszeresére nő és 30x lesz.