Tartalom
- Sűrűség alapjai
- A levegő sűrűségének kiszámítása
- A levegő sűrűségében bekövetkező változások becslésének gyors módjai
- Mi a sűrűségarány?
- A sütemény sűrűségarányának finomságai
Általában egy arány két olyan mennyiséget hasonlít össze, amelyek azonos egységekkel rendelkeznek a két mennyiséget érintő numerikus érték meghatározása céljából.
Például a süteményreceptekben gyakori, hogy az összetevőket bele kell foglalni a súlyarányba. A süteményben lévő cukor tömegének meg kell egyeznie a liszt tömegével, de ez nem jelenti azt, hogy egyenlő mennyiségben adják hozzá. Miért van az, hogy?
Sűrűség alapjai
Először: az általános tömeg-sűrűségképlet az a tömeg, amely térfogat-egységenként egy térfogati egységet foglal el. A sűrűség egyszerűen leírja az anyag eloszlását. Sokféle sűrűség létezik: Bármely olyan mennyiség, amelyet egy egységnyi területre, térfogatra vagy más téri egységre jutó mennyiségként írnak le, sűrűség.
Hasznos, ha más anyagok összehasonlításakor referenciaként emlékszik néhány általános anyag sűrűségére. A víz sűrűsége 1 g / ml, a levegő sűrűsége normál nyomáson és hőmérsékleten 1,18-szorosa 10-3 g / cm3.
A levegő sűrűségének kiszámítása
A levegő sűrűségének számítása számos tényezőtől függ, például a légköri nyomástól, Pés hőmérséklet, T. A ideális gáz törvény a legjobb módszer a nyomás, a hőmérséklet és a levegő sűrűsége közötti kapcsolat meghatározására, ρ.
Az ideális gáz törvény: P _ = rT_ρ, ahol a három fizikai mennyiséget a száraz levegő fajlagos gázállandója köti össze, r ( r = 287,058 J / kg K, for P Pascals egységben, T - kelvinins egységekben, és - ρ kg / m-ben3).
Ebből az egyenletből gyorsan változtathatjuk át a változókat, hogy megnézhessük, hogyan változik a levegő sűrűsége a nyomás és a hőmérséklet függvényében. Az átrendezés után kapjuk: ρ = P / rT. Ezzel gyorsan láthatjuk, mi történik, amikor az egyik fizikai mennyiség megváltozik.
A levegő sűrűségében bekövetkező változások becslésének gyors módjai
Tartsa állandóan a nyomást, és nézze meg, mi történik, ha a hőmérséklet megváltozik. Ha a hőmérséklet megemelkedik, akkor a nevező növekszik, míg a számláló állandó marad. Ez azt jelenti, hogy a levegő sűrűsége csökkenni fog. Hasonlóképpen, ha a nyomás megemelkedik, miközben a hőmérséklet állandó marad, akkor a levegő sűrűsége megnő.
Hasznos megjegyezni ezeket a kapcsolatokat, vagy egyszerűen az ideális gázszabályt, hogy gyorsan meg tudjuk határozni, hogy a levegő sűrűsége hogyan függ a környezeti tényezőktől, például a nyomástól és a hőmérséklettől.
Hasznos lehet a levegő sűrűségarányának kiszámítása annak meghatározására, hogy a környezeti tényezők megnövekedtek-e vagy csökkentek-e a sűrűségváltozáshoz.
Mi a sűrűségarány?
A sűrűségarány egyszerűen csak egy módszer lehet két azonos sűrűség összehasonlítására. A szilárd és folyékony anyagok sűrűségét általában összehasonlítják a víz sűrűségével. A gázok esetében a szokásos összehasonlítás a levegő. Ennek az aránynak a szabványosítása miatt külön neve van: fajsúly.
A fajsúly tehát egységek nélküli, és egyszerűen numerikus tényező, amelyet meg lehet szorozni a standardizáló közeggel (víz vagy levegő a megfontolandó anyagtól függően) az anyag sűrűségének meghatározásához.
A sütemény sűrűségarányának finomságai
Mi a helyzet a tortával? Hogyan határozhatjuk meg, hogy mennyi cukorra és lisztre van szükségünk tortainkhoz? Ne feledje, hogy a kettő súlyának hasonlónak kell lennie, de ez nem azt jelenti, hogy mindegyikből egy-egy csésze le tudjuk dobni a tésztához.
A granulált cukor sűrűsége 0,85 g / cm3, és a teljes célú liszt sűrűsége 0,53 g / cm3. Azonnal kiszámolhatjuk a cukor és a liszt sűrűségarányát: 0,85 / 0,53 = 1,6. Ebből tudjuk, hogy azonos mennyiségű cukor és liszt esetén a cukor 1,6-szor nehéz lesz.
Tehát ha egy recept 1 csésze cukrot kér, akkor hozzá 1,6 csésze általános célú lisztet, így az arány megmarad, és süteményünk megfelelően emelkedik.
Nyilvánvaló, hogy az arányok nagyszerű módja annak, hogy gyorsan meghatározzuk, hogy a különféle anyagok tömege és térfogata hogyan kapcsolódik egymáshoz.