Állatok adaptációja a forró éghajlatra

Posted on
Szerző: John Stephens
A Teremtés Dátuma: 1 Január 2021
Frissítés Dátuma: 21 November 2024
Anonim
Állatok adaptációja a forró éghajlatra - Tudomány
Állatok adaptációja a forró éghajlatra - Tudomány

Tartalom

A sivatag forró éghajlata az élőlények próbakörnyezete. A forró napok és a hideg éjszaka azt jelenti, hogy jól felszereltnek kell lenniük a szélsőségek kezeléséhez. Ezek a tényezők, valamint a forró éghajlatú víz- és menedékhiányok eredményeként az állatok testét az éghajlati viszonyokhoz igazították.


Viselkedési minták

A meleg éghajlatú állatok magatartási mintázata átalakult, hogy elkerüljék a nap vagy a szezon legforróbb részét. Például a Costas kolibri késő tavasszal tenyészt, és elhagyja a területet a forró nyárra. Eközben a hüllők és az emlősök csak alkonyatkor vagy éjszaka aktívak. A feltörés szintén hasznos mechanizmus. A gyíkok napközben eltemetik magukat a homokba, míg a rágcsálók urákat hoznak létre és dugják be a bejáratot, hogy ne érje forró levegő.

Diszpergáló hő

A hűtés érdekében az állatok olyan mechanizmusokat hoztak létre, amelyek ösztönzik a testük körül a légáramlást és eloszlatják a hőt. A teve vékony rétegű szőrme van a hasuk alatt, hogy megkönnyítsék a hő elvesztését, miközben egy vastagabb réteg az árnyékban árnyékolja őket. A baglyok, az éjszakai sólymok és a rosszindulatúak szabadon nyitott szájjal repülnek körül, így a víz elpárolog a szájból. A keselyűk vizelnek a lábakon, így párologtatás közben lehűti őket. Maguk a levegőben is repülhetnek, hogy hűvösebb légáramot érjenek el.


Víz adaptációk

Általános tévhit, hogy egy teve tárol vizet a púpjában. Valójában egy teve alkalmazkodott a hőhöz, mivel hosszú ideig képes menni anélkül, hogy vizet inni. Az emlősök alkalmazkodtak a kaktuszokból történő vízkivételhez. A kis rovarok nektárt nyernek a növények szárából, míg a nagyobb állatok vizet levelekből. Érdekes, hogy a kenguru patkányok lyukakba burkolnak, és a levegőből újrahasznosítják a nedvességet, hogy visszatartó vizet kapjanak. Amint a patkány kilégzik, a víz kondenzálódik az orrmembránján. Ez a folyamat azt jelenti, hogy a patkány sok vizet takaríthat meg, így nem kell egész nap inni.

Egyéb kiigazítások

Egyes állatok egyedi módon alkalmazkodtak a meleg éghajlaton való túléléshez. Néhány rágcsáló vesében további tubulus található a vesében, hogy eltávolítson extra vizet a vizeletéből, hogy az visszakerülhessen a véráramba hidratáció céljából. A hüllők és a madarak úgy adaptálódtak, hogy a húgysavat fehér anyag formájában választják ki, amelyben nincs nedvesség. Ez azt jelenti, hogy képesek megőrizni a létfontosságú vizet testi működésükhöz. Más állatok, például a tevék, szintén nagy felület-térfogataránnyal rendelkeznek, hogy hatékonyan megszabaduljanak a hőtől.