Tartalom
A Föld rétegződését a geológiai rétegekbe a Föld vasmagjának kialakulása okozta. A vasmagot radioaktív bomlás és gravitáció kombinációjával állítottuk elő, amely elegendően megemelte a hőmérsékletet az olvadt vas képződéséhez. Az olvadt vas migrációja a Föld középpontjába elmozdította a kevésbé sűrű anyagokat a felület felé.
Radioaktív bomlás
A korai Földnek sok energiára volt szüksége az olvadt vas létrehozásához. Ennek az energianek egy része radioaktív bomlásból származik. A radioaktív elemek, például urán és tórium bomláskor hőt bocsátanak ki. A radioaktív elemek nagyobb mennyiségben voltak jelen a korai Földön. Az ezen elemek által kibocsátott sugárzás körülbelül 2000 Celsius fokkal (körülbelül 3600 fok Fahrenheit) növelte a Föld hőmérsékletét.
súly
A gravitációs erők egyaránt elősegítették a vas felhalmozódását a Föld közepén, és segítették a további hőmérséklet előállítását. Ahogy a korai Föld a gravitációnak köszönhetően bolygóvá tömörült, ez a tömörítés hőt adott ki. Ennek eredményeként a gravitációs energia további 1000 Celsius fokkal (körülbelül 1800 Fahrenheit fok) növelte a Föld hőmérsékletét. Ez a hőmérséklet-emelkedés viszont hozzájárult az olvadt vas jelenlétének fenntartásához a Föld magjában.
A vasmag
Miután a Föld hőmérséklete elég meleg volt, hogy olvadt vas alakuljon ki, a vasat befelé húzta a gravitáció. Amint ez megtörtént, a kevésbé sűrű szilikát ásványok felfelé mozogtak. Ezek a kőzetek és ásványok képezték a föld kéregét és köpenyét. Néhány radioaktív elem, például urán és tórium, szintén megszilárdult a Föld felső rétegeiben. Míg ezek az elemek sűrűek, atomszerkezetük miatt kevésbé valószínű, hogy berakódjanak a mag sűrű vasához.
Meteor hatások
A korai Föld sok meteor- és aszteroidát okozott. Ez az állandó bombázás elősegítette a felület hőmérsékletének emelkedését, és megakadályozta az anyagok lehűlését és összeillesztését a felületen. A felületi anyagok általános instabilitása miatt a gravitáció miatt hajlamosak szétválni. A legkönnyebb anyagok a kéreg tetején maradtak, és a sűrűbb anyagok alacsonyabban gravitálódtak a köpenybe. Amint a Föld lehűlt, a kéreg megszilárdult és megkezdődött a lemeztektonika.