Tartalom
- Az élőhely elvesztése
- Invazív fajok
- Az erőforrások túlzott kiaknázása
- Kórokozók és betegségek
- Környezetszennyezés
Noha a természetes erők elpusztíthatják vagy megfoszthatják az állatokat, az ember tevékenysége egyre inkább nagy számú állatot veszélyeztet. Nyilvánvaló, hogy egyes állatok és növények, különösen a háziasított állatok, mint például a növények, az állatok és a háziállatok, jótékony hatással voltak az éghajlatváltozásokra, és még virágoztak is az ember által a világ számára. Néhány állatpopulációnak azonban óriási nyomás nehezedik ezeknek a változásoknak a következményeként, és egyes esetekben a populációk jelentősen alacsonyabb szintre esnek vissza. A korlátozott elterjedésű kicsi populációk vagy szervezetek rendkívül érzékenyek a veszélyeztetést okozó tényezőkre, függetlenül attól, hogy a szó rendes értelemben támaszkodik-e, vagy a szövetségi törvényben szereplő veszélyeztetett fajdefinícióra támaszkodik.
Az élőhely elvesztése
A veszélyeztetett állatok egyik legjelentősebb oka az élőhelyek elvesztése. Míg az élőhely elveszhet a természetes erők miatt (éghajlatváltozás, geológiai változások), a manapság elveszett élőhely nagy részét az emberi tevékenység okozza. A gátak, autópályák, csatornák építése, az urbanizáció és a mezőgazdaság drámai módon befolyásolja a natív ökoszisztémák lakóit. Még akkor is, ha az ökoszisztéma egy része érintetlen marad, létrehozva a “szigeteket”, a keletkező élőhely lehet túl kicsi vagy túl szélesen elterjedt egy faj támogatásához.
Invazív fajok
Az invazív fajok az állatok veszélyeztetésének egyik legfontosabb biotikus okai. Sok új ökoszisztémába érkező faj rosszul alkalmazkodik és gyorsan elpusztul. Néhány faj azonban képes az ökoszisztéma kiaknázására az őshonos szervezetek kárára. Az invazív fajok bevezetése jelentősen befolyásolja a kis ökoszisztémákat, például a szigeteken elhelyezkedő ökoszisztémákat, ám a behatolók verseny vagy predaciók révén még az őshonos kontinentális és óceáni populációkat is pusztíthatják el.
Az erőforrások túlzott kiaknázása
Egy adott halfaj túlhalászása nyilvánvaló és közvetlen ok az állatok veszélyeztetésére. Ugyanakkor az ökoszisztéma más szervezeteit is károsíthatják (vagy profitálhatják) egy adott faj túlzott kiaknázása. Például annak aggodalma, hogy a kaliforniai tengeri vidra pusztította el az abalone populációt, a tengeri vidrák válogatás nélküli megölését eredményezte, megváltoztatva a több organizmus közötti biotikus verseny egyensúlyát. A tengeri vidrák csökkentése robbanáshoz vezetett a tengeri süllők populációjában, amelyek a moszat szárnyasaival legeltek. Ahogy a moszat megsemmisült az aljáról és kiszáradt a partra, a moszat erdőjétől függő organizmusokat fokozott törzs alá helyezték.
Kórokozók és betegségek
A háziasított állatok elterjedése a hozzájuk kapcsolódó betegségeket a világ új területeire is terjesztette. Egyes esetekben a betegségek olyan bennszülött populációkat fertőztek meg, amelyek kevés ellenállással rendelkeztek a betörő kórokozóval szemben. Ezek a betegségek elérhetik a járványos szinteket a bennszülött népességben, számuk megítélésével.
Környezetszennyezés
A szennyezés számos formában sok állatot veszélyeztetett. Az ökoszisztémabe juttatott peszticidek és más vegyi anyagok jelentősen károsíthatják a nem célzott fajokat. Például a szúnyogok elleni küzdelemhez használt DDT-t végül összekapcsolták a madarak szaporodási arányának csökkenésével. A szennyezés más formái, például a hő-, fény- és zajszennyezés csökkenthetik a helyi állatpopulációk túlélési arányát.