Tartalom
Összehasonlítva a Föld átmérõjével, amely körülbelül 12 800 kilométer (8000 mérföld), a légkör papírvékony. A talaj távolsága a Karman vonalig, ahol a világűr kezdődik, 100 kilométer (62 mérföld). Annak ellenére, hogy annyira vékony, a légkör négy rétegből áll - öt, ha számoljuk a fennmaradó részeket, amelyek több száz kilométernyi űrbe kerülnek.
Az időjárási viszonyokat nagymértékben a légkör legalacsonyabb szintje határozza meg. Az éghajlat viszont nem lokalizált.
Földi légkörrétegek
A felülethez legközelebb eső négy réteg tartalmazza a Föld légkörének nagy részét. A légkör négy rétege:
A teljes légkör 75% -a a következő troposzféra, amely a légkör legalacsonyabb szintje. Legfeljebb 16 kilométerre (9.9 mérföld) fekszik az Egyenlítőn. Ebben a rétegben meghatározza / fordul elő az időjárás nagy része.
A troposzféra felett a sztratoszféra, amely 50 kilométer (31 mérföld) magasságra terjed ki és tartalmazza az ózonréteget. A mezoszféra egy vékony réteg felett, amelyet a termoszférában.
A termoszférát ionoszférának is nevezik. Ebben a régióban a napenergia olyan intenzív, hogy az összes atom pozitív ionokra bontódik. Az utolsó réteg, amelynek nincs pontosan meghatározott határa, az exoszféra, amely lényegében a föld atmoszférájából a valódi világűrbe történő átmenet.
Időjárás és éghajlat
Az "időjárás" szó rövid élettartamú hőmérsékleti, szél- és csapadékviszonyokra utal, amelyek helyről-időre változnak. A "klíma" viszont olyan körülményekre utal, amelyek egy adott időszak alatt a régiókat vagy a bolygót egészét érintik. Az időjárás elemei a felhőtakarás, az eső, a hó, az alacsony vagy a magas hőmérséklet, a viharok és a szél. Míg az éghajlat ugyanazon elemekre utal, átlagokra utal.
Így egy bizonyos éghajlattal rendelkező régióban várhatóan lesz bizonyos időjárási viszonyok, míg mások szokatlanok lennének.
Az időjárási réteg
A légkör olyan folyadékként áramlik, mint a szél, amelyet számos tényező, többek között az eső és a visszatükrözött napfény okozta hőmérsékleti különbségek generálnak. Ezek a szelek összegyűjtik a nedvességet az óceánokból, és ha felhők képződnek megfelelő hőmérsékleti és légnyomású területeken, akkor a nedvességet a földre engedik.
Mindez a tevékenység a troposzféra alatt történik, a légkör legalacsonyabb szintjén. Ez a régió, ahol a legmagasabb a légköri gázok koncentrációja. Az időjárás folyamatosan változik, és néha nehéz megjósolni, és az időjárási szolgálatok világszerte léteznek, hogy figyelmeztessék az embereket a fejlődő veszélyes körülményekre.
Az időjárást befolyásolhatják a troposzféra és a légkör más szintjein belüli magassági különbségek is. Ahogyan felfelé halad a troposzféra, a hőmérséklet csökken, ami szintén megváltoztatja a légnyomást és a széláramot.
Az éghajlat befolyásolása
Az éghajlatváltozás olyan csillagászati tényezőket foglal magában, mint a Föld távolsága a Naptól és a bolygó tájolása, amikor a tengelyére forog. A felszíni aktivitás az éghajlatot is befolyásolja, ideértve az üvegházhatású gázok termelését természetes és ember által létrehozott folyamatok révén. Ezért nehéz az éghajlatot a légkör egyetlen rétegére lokalizálni.
A felső sztratoszférában zajló folyamatok, például az ultraibolya napfény kölcsönhatása az ózonnal, ugyanolyan hatásosak, mint a talajszintű folyamatok, például a vulkáni kitörések, amelyek port és gázokat bocsátanak a levegőbe, vagy csúcsforgalom a forgalmas városokban, amely kitölti a levegő hőszorító szén-dioxiddal.