Tartalom
- A tudományos módszer és az oktatás
- Vizsgálat alapú matematikai tanulás
- Pénz használata
- Interdiszciplináris megközelítések
A vizsgálaton alapuló tanulás egy olyan megközelítés a tanításhoz, amely a hallgatói központú tevékenységekre és a kérdőívre támaszkodik, nem pedig a hagyományos tanárközpontú megközelítésre, hanem a könyvekre és az előadásokra támaszkodik. Az oktató szerepe inkább mint mentor, mint tekintély; jól kidolgozott problémákat és minimális információmennyiséget használ a hallgatóknak, így felfedezheti a válaszokat és megértheti az ötleteket.
A tudományos módszer és az oktatás
A kutatáson alapuló tanulás során a tanárok olyan lépésekre támaszkodnak, mint amelyeket a tudós a hipotézis megtervezéséhez és teszteléséhez használ. Kérdések halmazát dolgozza ki, vagy arra ösztönzi a hallgatókat, hogy tegyenek fel néhány kérdést, amelyek pontosan megfelelnek annak a koncepciónak, amelyet meg akar érteni. Ezután arra készteti a tanulókat, hogy gyűjtsenek információkat az általa biztosított forrásokból vagy azokból, amelyeket maguk találnak meg.
Ha a hallgatók elegendő információval rendelkeznek, akkor a problémára alkalmazzák, kategóriákra bontva, vagy olyan vázlatot készítve, amely az információt a tantárgy szempontjából fontos sorrendbe rendezi. Ezen a ponton a tanár vezethet egy osztálybeszélgetést, amely lehetőséget ad neki, hogy hangsúlyozza, hogy az információ hogyan kapcsolódik a témához, és segít a hallgatóknak meglátni, hogy az összegyűjtött adatok miként járnak a kérdések megválaszolásában. Végül az osztály arra a következtetésre jut, hogy kutatásaikkal válaszol az eredeti kérdésekre, ugyanúgy, mint egy tudós kísérleti eredményeket használ a hipotézis megerősítésére vagy kizárására.
Vizsgálat alapú matematikai tanulás
A matematika tanítása és tanulása magában foglalja mind a fogalmak megragadását, mind az eljárások alkalmazását az elméleti és gyakorlati problémákra. A vizsgálaton alapuló tanulás elsősorban a nagy ötletekre összpontosít. A matematikai tanár arra buzdítja a tanulókat, hogy keressenek mintákat és kapcsolatokat, és próbálják ki különböző megközelítéseket a számukra bemutatott problémák megoldására. Bátorítja a hallgatókat, hogy képesek legyenek megmagyarázni, hogyan oldták meg a problémát, ahelyett, hogy csak a helyes válaszokat kapják meg.
Pénz használata
Mivel még a nagyon kicsi gyermekek is megértik azt az elképzelést, hogy a dolgok pénzbe kerülnek, a tanár pénzzel tud matematikai fogalmakról és készségekről beszélni, a számlálástól az összeadás és kivonásig. Az idősebb általános iskolások pénzt használhatnak frakciók és tizedesjegyek tanulmányozására. A tanár felépítheti ezeket a fogalmakat a százalékos értékekre való áttéréshez (amelyek végül 100-as részek).
Interdiszciplináris megközelítések
A kérdés-alapú tanulási megközelítés szintén egy módja annak, hogy a matematikai tanulást összekapcsolják a tágabb tantervvel. Például egy tanár bevonhatja a matematika története óráit, és vezetheti a tanulókat, hogy megtudják, honnan származnak a klasszikus axiómák és tételek, vagy hogy a „nulla” hogyan lépett be a nyugati számokba, és hogy ez mi történt az emberek számtani módszerével.