Tartalom
A jégkockák olvadásának sebessége, amelyet szintén fúziós sebességüknek neveznek, több tényezőtől függ. A magasabb környezeti hőmérséklet felgyorsítja az olvadási folyamatot. A kocka színének és a só felvitelének észrevehető hatása van. A fúziós sebesség a jégkocka alakjától is függ.
Felszíni terület
A jég megolvad, amikor egy melegebb közeg, például szobahőmérsékleten levegő vagy víz érintkezik a felületével. Ezért a jég gyorsabban megolvad, ha maximálisan ki van téve a felületének. Tehát a nagyobb felületű jégkockák gyorsabban megolvadnak.
Térfogat és hőmérséklet
Annak érdekében, hogy pontosan meg lehessen határozni, hogy a jégkocka mikor alakul ki gyorsabban, a tesztben minden jégkocka azonos térfogatú legyen. Ha egy jégkocka nagyobb mennyiségű jéggel rendelkezik, akkor az hozzáadott tömeg miatt lassabban megolvad. Ráadásul az összes jégkockának azonos hőmérsékleten kell lennie a vizsgálat megkezdésének időpontjában. Ha egy jégkocka hőmérséklete jóval a víz fagypontja alatt van, akkor az lassabban megolvad, mivel annak hőmérséklete eléri az olvadáspontot.
Gömb, henger vagy kocka
Tegyük fel, hogy egy jégkocka kocka alakú. Ha a jégkocka mindkét oldala három centiméter, akkor annak térfogata 27 cm3, felülete 54 négyzetcentiméter. Tegyük fel, hogy egy másik jégkocka kör alakú henger alakú. Ha 27 cm3 térfogata is van, és ha átmérője nagyjából megegyezik a magasságával, akkor a felülete körülbelül 50 négyzetcentiméter. Az azonos térfogatú gömb alakú jégkocka felülete körülbelül 43,5 négyzetcentiméter. Ezért a kocka alakú jégkocka gyorsabban megolvad, mint a másik két alak egyike, mivel a legnagyobb felülettel rendelkezik.
Leggyorsabban olvadó jégkocka
Ha olyan hengeres jégkockát készít, amely magasabb és vékonyabb, miközben megtartja 27 cc térfogatát, akkor a felülete növekszik. Ha csökkenti a kocka alakú jégkocka szélességét és magasságát oly módon, hogy négyszögletes szerkezetű, négyszögletes párhuzamos cső alakú struktúrává váljon, annak felülete is növekszik. Minél nagyobb a felület, annál gyorsabban olvad el a jégkocka, feltéve, hogy a térfogata változatlan marad. Ahogy a párhuzamos és a kör henger hosszabbodik, felületük értéke fokozatosan megközelíti egymást. Elméletileg a leggyorsabban olvadó jégkocka egy párhuzamos cső alakja, amelynek egy vízmolekulája magasságú és egy vízmolekula szélessége, míg hossza az összes vízmolekulából áll, egyenesen. Ugyanakkor ez az elméleti jégkocka rendkívül hosszú kör alakú henger alakja, amelynek átmérője egy vízmolekula.