Tartalom
A kötési sorrend a két atom közötti kémiai kötések számára utal, és a kötés stabilitására vonatkozik. A kötvényeket egy, kettős vagy hármas kategóriába sorolják. Például diatomikus nitrogén (N2) hármas kötéssel rendelkezik a két atom között (N≡N), míg az acetilén (C)2H2) három kötési sorrendben van a két szénatom között, és az egyszeres kötés a szénatomok és a hidrogén atomok között (H – C≡C – H).
A kötvény hossza fordítottan arányos a kötési sorrenddel. Ennek intuitív értelme van; egy hármas kötés erősebb, mint egy kettős kötés, tehát az atomok egy ilyen elrendezésben közelebb állnak egymáshoz, mint két kettős kötéshez kapcsolódó atom, amelyeket viszont kisebb távolság választ el egymástól, mint az egyetlen kötésben lévő atomok.
Kötvényrendelés egész molekulákhoz
Az analitikai kémiában a kötési sorrend általában az egész molekula kötési sorrendjére utal, nem csupán az egyes kötésekre.
Ennek a mennyiségnek a kiszámításához egy egyszerű képletet kell felhasználni: Összeadjuk a kötések teljes számát, számítva 1-t egy kötéshez, 2 kettős kötéshez és 3 hármaskötést, és osztjuk az atomok közötti kötéscsoportok teljes számával _._ Ez gyakran egész számot eredményez, de nem mindig. A kötési sorrendet a molekulakötések átlagos erősségének durva mérőszámának tekinthetjük.
Példák a kötvény sorrend kiszámítására
Molekuláris hidrogén (H2) szerkezete H – H. Van egy egyszeres kötés és összesen egy kötéscsoport, tehát a kötési sorrend egyszerűen 1.
Acetilén (C2H2), amint azt megjegyeztük, H – C≡C – H molekuláris szerkezete. A kötések száma összesen 1 + 3 + 1 = 5, a kötési csoportok száma pedig összesen 3 (két egyszeres kötés és hármas kötés). Az acetilén kötési sorrendje tehát 5 ÷ 3 vagy 1,67.
Nitrát-ion (NO3-) egy kettős nitrogén-oxigénkötést és két egyszeres nitrogén-oxigénkötést tartalmaz, összesen 4 kötéshez, amely három kötéscsoportban oszlik meg. A nitrát kötési sorrendje tehát 4 ÷ 3 vagy 1,33.