Tartalom
A szórt grafikon négy kvadránsra oszlik a vízszintes tengely (x tengely) és a függőleges tengely (y tengely) metszéspontjának (0, 0) miatt. Ezt a keresztezési pontot kiindulópontnak nevezzük. Mindkét tengely a negatív végtelenségtől a pozitív végtelenségig terjed, és négy lehetséges kombinációt eredményez (x, y) pontokkal a négy megfelelő négyzetben. A negyedét a római számokkal kell jelölnie.
Első negyed
A jobb felső kvadrantus, amelyet más néven az I. kvadránsnak is nevezünk, csak azokat a pontokat fogja tartalmazni, amelyek 0 és pozitív végtelenség között vannak mind az x, mind az y tengelyen. Ezért az (x, y) -ként jelölt bármely pont az első negyedben pozitív lesz mind x, mind y esetében. Tehát a koordináták szorzata pozitív lesz.
Második negyed
A bal felső négyzet, vagy a II. Kvadrant csak az n. Tengelytől balra lévő pontokat (negatív), az y tengelyen pedig a nulla feletti (pozitív) pontokat azonosítja. Így a második negyedben bármely pont negatív lesz x értéken, és pozitív y értéken. Ezen koordináták szorzata negatív.
Harmadik negyed
A rács bal alsó része, a III. Quadrant nullánál kisebb pontokat azonosít mind az x, mind az y tengelyen. Az ezen a negyedben lévő bármely pont negatív lesz mind x, mind y értéknél. Ezen koordináták szorzata mindig pozitív.
Negyedik negyed
A grafikon jobb alsó sarkában található IV. Kvadrant csak azokat a pontokat tartalmazza, amelyek az x tengelyen nullától jobbra, az y tengelyen pedig nulla alatt vannak; ezért ennek a kvadránsnak az összes pontja pozitív x és negatív y értékű lesz. Ezen koordináták szorzata negatív lesz.